Tizenkét pontot javítottak szövegértési teljesítményükön a tizenöt éves magyar diákok, a 2006-os 482 ponttal ellentétben 2009-ben átlagosan 494 pontot szereztek a PISA-felmérés olvasási készségeket vizsgáló tesztjén. Ezzel az eredménnyel a felmérésben részt vevő hatvanöt ország közül a 13-22. helyet szerezték meg, a szomszédos országok tanulói mellett a spanyol, a görög és az olasz középiskolásokat is megelőzték, így egy súlycsoportba kerültek a Portugáliával, Dániával és Nagy-Britanniával.

Úgy tűnik tehát, hogy sikerült megtörni a tíz éve tartó stagnálást. 2000 és 2006 között a magyar tanulók szövegértési teljesítménye változatlan volt, tavaly azonban – bár az oktatási államtitkár kedden átlag feletti teljesítményről beszélt – végre Magyarország is elérte az OECD országainak átlagteljesítményét. Míg 2006-ban húsz százalék felett volt a funkcionális analfabéták száma, 2009-ben a tizenöt éveseknek „csupán” 17,6 százaléka nem értette, hogy mit olvas. A matematika és a természettudományok területén nem történt változás.

Javultak az eredmények

„Jó néhány országban romlottak az eredmények, úgyhogy már az is jó hír, hogy nem változott a diákok teljesítménye” – mondja Halász Gábor oktatáskutató, aki szerint a javulást mutató hazai 2009-es eredmények hátterében több ok állhat. „Mindenképpen kiemelkedő szerepe van a 2005-ben bevezetett érettségi reformnak, amely a szövegértést állította a középpontba, de talán még fontosabb tényező a 2001-ben elindított országos kompetenciamérés. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy kivétel nélkül minden iskolának és minden egyes diáknak visszajelzést adjuk az oktatás minőségéről és eredményességéről. Az intézmények így ma már egyre kevésbé tehetik meg, hogy rossz eredmények esetén nem cselekednek” – teszi hozzá.

Az oktatáskutató szerint az eredményeket befolyásolhatták az elmúlt évek európai uniós forrásokból elindított programjai is. „Az OECD szakértői már 2000-ben azt tanácsolták Magyarországnak, hogy a leghátrányosabb helyzetű diákokra kell koncentrálni, csak így javulhatnak az eredmények. Az unió szorosan követi a PISA vizsgálatban leggyengébben teljesítő tanulók arányát, és az uniós fejlesztési programok éppen ezt a réteget célozták meg. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy bár európai szinten nőtt azoknak a száma, akik a legalacsonyabb teljesítménykategóriába esnek, vagyis nem tudják értelmezni a szövegeket, addig itthon már 2000 és 2006 között is csökkent ezeknek a tanulóknak az aránya, a 2009-ig terjedő időszakban pedig e trend további folytatódását láthatjuk” – magyarázza.

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője szerint az olvasási készségek terén elért javulás annak is köszönhető, hogy a gyerekek sok szöveggel találkoznak az interneten. Az oktatáskutató a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorában úgy fogalmazott, a matematikai és a természettudományi területen azért nem értek el kiemelkedő eredményt a diákok, mert a magyar iskolarendszer továbbra is rendkívül szelektív, sok múlik a tanulók szocális hátterén, a jobban teljesítő tanulók nem húzzák fel a kevésbé jól teljesítőket.

Sanghaj, Dél-Korea és Finnország: a legjobbak

Először vett részt a felmérésben Kína sanghaji körzete, de azonnal lekörözte az összes többi vizsgált országot matematikából, szövegértésből és természettudományból is – a sanghaji 15 évesek egynegyede képes megoldani komplex matematikai problémákat, míg ez az arány az OECD országaiban csak három százalék. Az előző PISA-kutatáshoz hasonlóan ismét az élmezőnyben végeztek matematikából a szingapúri (562 pont), a hongkongi (555 pont) és a taipei (543 pont) diákok, szövegértésből pedig a dél-koreai (539 pont) és a finn tanulók (536 pont) szereztek dobogós helyezést.

A természettudományos kompetenciát vizsgáló teszten is ezeknek az országoknak a középiskolásai szerezték a legtöbb pontot, az élen Sanghaj (575 pont), Finnország (554 pont) és Hongkong (549 pont) végzett. A legjobbak között szerepel Sanghaj, Kanada, Új-Zéland és Japán is, a középmezőnybe pedig Magyarország, Portugália, Dánia, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Svédország és Írország tartozik.

„Az elmúlt években komoly kutatásokat végzett az OECD annak érdekében, hogy megtudjuk, mi lehet a PISA-felméréseken kiemelkedően sikeres országok titka. A vizsgálatok kimutattak néhány közös jellemzőt, ilyen például az iskoláknak nyújtott pedagógiai szabadság és önállóság, valamint a szigorú külső ellenőrzési rendszer kombinálása. Odafigyelnek a tanári szakmába való bekerülésre, a pedagógusok felkészítésére szánt forrásokat nem engedik elfolyni más területekre. Ezek az országok mind felismerték az iskolavezetés minőségének fontosságát is, így sokat foglalkoznak a megfelelő igazgatók kiválasztásával és felkészítésével” – mondja Halász Gábor, aki szerint emellett érdemes megvizsgálni az egyes államokra jellemző speciális oktatási jellemzőket is.

„A dél-koreai kiemelkedő eredmények valószínűleg annak is köszönhetőek, hogy a diákok nagyon sok időt töltenek tanulással, az iskola után magániskolába, magántanárokhoz járnak. A finnek esetében pedig elsősorban a tanári szakma elismertségét és a tanárokkal szembeni bizalom magas szintjét kell kiemelni” – teszi hozzá.

Lányok és fiúk: ki teljesít jobban?

Nemcsak Magyarországon, hanem a világ többi országában is egyre kevesebbet olvasnak a tizenöt éves fiúk: a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a lányok szövegértési eredménye messze megelőzi a fiúkét, átlagosan harminckilenc ponttal szereztek többet a teszten. A nemek közötti különbség 2000 óta nem csökkent, Svédországban, Portugáliában és Franciaországban pedig még nőtt is az utóbbi években.

Más a helyzet a matematikai készségekkel, ezen a téren egyértelműen a fiúk a jobbak, átlagosan tizenkét ponttal jobb eredményt produkáltak, mint a lányok. A különbség a természettudományos területen a legkisebb a két nem között, a lányok 4,4 százaléka, a fiúknak pedig 3,8 százaléka teljesített kiemelkedően mindhárom teszten.

Szabó Fruzsina
eduline