Az oktatási miniszter szerint a szemléletváltás nem szavakban, hanem döntésekben mérhető, majd hozzátette, hogy az első 60 nap intézkedései már egyértelműen kijelölték a magyar oktatás új irányát.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, aki szerint a kritikai gondolkodás ma már elengedhetetlen kompetencia, „üldözték az elmúlt 16 évben”.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter workshopot szervezett az EFOTT fesztiválon, ahol a felsőoktatás jelenével és jövőjével kapcsolatos véleményeket hallgatott meg.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ugyanakkor bizakodó, mert látszik, hogy a minisztérium szélesebb párbeszédre törekszik. Felidézte, az előző kormányzat idején mintegy 140 jogszabály-módosítást kezdeményezett, ezek közül gyakorlatilag egyiket sem fogadták be.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Átalakították az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetését. Pálmai Gergelyt és Nagy-Vargha Zsófiát a miniszterelnök felmentette helyettes államtitkári tisztségükből, helyükre pedig négy új helyettes államtitkárt nevezett ki. A korábbi vezetésből egyedül Sipos Imre, Maruzsa Zoltán korábbi köznevelési államtitkár helyettese maradt a pozíciójában.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
A napok óta tartó hőség miatt a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság ajánlásokat küldött az ország valamennyi bölcsődéjének és óvodájának. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban minden döntés középpontjában a gyermekek egészsége és jólléte álljon.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Egy iskolaigazgató videóüzenetét tette ki Facebook-oldalára Rétvári Bence. A felvételen az intézményvezető Lannert Judit parlamenti felszólalására reagál, és azt kéri a minisztertől, hogy hallgassa meg az iskolaigazgatók véleményét is.
Civil szervezeteket vonna be az oktatási minisztérium a döntések előkészítésébe. Ezek közül az első nagy feladat az átfogó oktatási stratégia kidolgozása.
Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője szerint sértő kijelentést tett a magyar iskolaigazgatókról Lannert Judit a parlamenti felszólalásában, ezért a párt bocsánatkérésre szólította fel. A parlamenti vitában az oktatási és gyermekügyi miniszter a pedagógusok teljesítményértékelése kapcsán az intézményvezetők felkészültségéről beszélt.
Miközben több ponton is üdvözli a köznevelési törvények módosításáról szóló kormányzati tervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly problémákat vet fel, hogy a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetését nem előzte meg érdemi szakszervezeti konzultáció.
