A kollégiumi férőhelyektől és az ösztöndíjaktól kezdve a mentális egészségen át egészen addig, hogy a diákoknak nagyobb beleszólásuk legyen az őket érintő döntésekbe, számos kérdés került már terítékre az elmúlt hónapokban. A fiatalok világnapja alkalmából megnéztük, milyen egyeztetések zajlottak eddig a kormány és a fiatalokat képviselő szervezetek között.
Az ENSZ Közgyűlése 1999-ben döntött arról, hogy minden évben augusztus 12-én irányítsák rá a figyelmet a fiatalokat érintő kérdésekre, valamint a társadalomban és a döntéshozatalban betöltött szerepükre.
Magyarországon is többször szóba került az elmúlt hónapokban, hogyan lehetne jobban bevonni a fiatalokat az őket érintő döntésekbe. A Tisza-kormány májusi hivatalba lépése óta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több alkalommal egyeztetett diák- és ifjúsági szervezetekkel, valamint hallgatói érdekképviseletekkel.
Az egyik első nagyobb találkozóra május végén került sor: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter több mint tíz, fiatalokat képviselő diák- és civil szervezettel egyeztetett. A találkozón többek között az Országos Diáktanács, a Fővárosi Diákönkormányzat, az ADOM Diákmozgalom és a Nemzeti Ifjúsági Tanács képviselői is részt vettek, de jelen volt az ENSZ ifjúsági küldötte, az UNICEF Magyarország, az Amnesty International Magyarország, valamint a Hintalovon Alapítvány képviselője is.
Az egyeztetésen olyan, a diákokat közvetlenül érintő kérdések kerültek elő, mint
Néhány nappal később Lannert Judit bejelentette, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban.
A tervek szerint ez egy rendszeresen működő fórum lesz, ahol a gyerekek és a fiatalok elmondhatják a véleményüket többek között az oktatásról, a gyermekeket érintő ügyekről és a saját jövőjükkel kapcsolatos kérdésekről. A miniszter szerint a cél az, hogy a fiatalok ne csak véleményezői, hanem partnerei legyenek az őket érintő döntéseknek.
Júniusban már kifejezetten a felsőoktatásban tanuló fiatalokat érintő kérdésekről egyeztetett a minisztérium. A találkozón a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Erasmus Student Network és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is képviseltette magát.
Az egyeztetésen többek között a hallgatók megélhetése, az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek helyzete került elő. Ezek különösen fontos kérdések lehetnek az egyetemisták számára, hiszen a lakhatási és megélhetési költségek közvetlenül befolyásolhatják azt is, hogy egy hallgató milyen feltételek mellett tudja folytatni a tanulmányait.
Júliusban az oktatási minisztériumban fogadták az Országos Diáktanács tagjait, akik megosztották elképzeléseiket és javaslataikat is. Lannert Judit a közösségi oldalán számolt be arról, hogy Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár és Naderi Zsuzsanna, a szakképzésért, felnőttkori tanulásért és ifjúságpolitikáért felelős államtitkár egyeztetett a diákokkal arról, hogyan lehet az Országos Diáktanácsot a lehető leghatékonyabb párbeszédfórummá fejleszteni.
Ezek között szerepelt
Emellett a diákönkormányzatok helyzetéről és a szakképzésben tanuló diákok érdekképviseletéről is szó volt. A találkozót követően a minisztérium jelezte, hogy az egyeztetést nem egyszeri alkalomnak szánják, és augusztusban folytatnák a közös munkát.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
Nyitókép: Facebook/ UNICEF Magyarország
Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Idén duplájára nőtt az Apáczai ösztöndíjprogram keretösszege. A hátrányos helyzetű diákoknak szóló program célja, hogy javítsa a tanulók továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeit.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Nyílt levelet küldött Molnár János országgyűlési képviselőnek a PSZ, melyben arra voltak kíváncsi, mikor és hogyan jön a beígért béremelés.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Az okostelefonokat, laptopokat a korábbi évekhez hasonlóan reggel le kell adni.
