A kollégiumi férőhelyektől és az ösztöndíjaktól kezdve a mentális egészségen át egészen addig, hogy a diákoknak nagyobb beleszólásuk legyen az őket érintő döntésekbe, számos kérdés került már terítékre az elmúlt hónapokban. A fiatalok világnapja alkalmából megnéztük, milyen egyeztetések zajlottak eddig a kormány és a fiatalokat képviselő szervezetek között.
Az ENSZ Közgyűlése 1999-ben döntött arról, hogy minden évben augusztus 12-én irányítsák rá a figyelmet a fiatalokat érintő kérdésekre, valamint a társadalomban és a döntéshozatalban betöltött szerepükre.
Magyarországon is többször szóba került az elmúlt hónapokban, hogyan lehetne jobban bevonni a fiatalokat az őket érintő döntésekbe. A Tisza-kormány májusi hivatalba lépése óta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több alkalommal egyeztetett diák- és ifjúsági szervezetekkel, valamint hallgatói érdekképviseletekkel.
Az egyik első nagyobb találkozóra május végén került sor: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter több mint tíz, fiatalokat képviselő diák- és civil szervezettel egyeztetett. A találkozón többek között az Országos Diáktanács, a Fővárosi Diákönkormányzat, az ADOM Diákmozgalom és a Nemzeti Ifjúsági Tanács képviselői is részt vettek, de jelen volt az ENSZ ifjúsági küldötte, az UNICEF Magyarország, az Amnesty International Magyarország, valamint a Hintalovon Alapítvány képviselője is.
Az egyeztetésen olyan, a diákokat közvetlenül érintő kérdések kerültek elő, mint
Néhány nappal később Lannert Judit bejelentette, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban.
A tervek szerint ez egy rendszeresen működő fórum lesz, ahol a gyerekek és a fiatalok elmondhatják a véleményüket többek között az oktatásról, a gyermekeket érintő ügyekről és a saját jövőjükkel kapcsolatos kérdésekről. A miniszter szerint a cél az, hogy a fiatalok ne csak véleményezői, hanem partnerei legyenek az őket érintő döntéseknek.
Júniusban már kifejezetten a felsőoktatásban tanuló fiatalokat érintő kérdésekről egyeztetett a minisztérium. A találkozón a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Erasmus Student Network és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is képviseltette magát.
Az egyeztetésen többek között a hallgatók megélhetése, az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek helyzete került elő. Ezek különösen fontos kérdések lehetnek az egyetemisták számára, hiszen a lakhatási és megélhetési költségek közvetlenül befolyásolhatják azt is, hogy egy hallgató milyen feltételek mellett tudja folytatni a tanulmányait.
Júliusban az oktatási minisztériumban fogadták az Országos Diáktanács tagjait, akik megosztották elképzeléseiket és javaslataikat is. Lannert Judit a közösségi oldalán számolt be arról, hogy Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár és Naderi Zsuzsanna, a szakképzésért, felnőttkori tanulásért és ifjúságpolitikáért felelős államtitkár egyeztetett a diákokkal arról, hogyan lehet az Országos Diáktanácsot a lehető leghatékonyabb párbeszédfórummá fejleszteni.
Ezek között szerepelt
Emellett a diákönkormányzatok helyzetéről és a szakképzésben tanuló diákok érdekképviseletéről is szó volt. A találkozót követően a minisztérium jelezte, hogy az egyeztetést nem egyszeri alkalomnak szánják, és augusztusban folytatnák a közös munkát.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
Nyitókép: Facebook/ UNICEF Magyarország
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
