A kollégiumi férőhelyektől és az ösztöndíjaktól kezdve a mentális egészségen át egészen addig, hogy a diákoknak nagyobb beleszólásuk legyen az őket érintő döntésekbe, számos kérdés került már terítékre az elmúlt hónapokban. A fiatalok világnapja alkalmából megnéztük, milyen egyeztetések zajlottak eddig a kormány és a fiatalokat képviselő szervezetek között.
Az ENSZ Közgyűlése 1999-ben döntött arról, hogy minden évben augusztus 12-én irányítsák rá a figyelmet a fiatalokat érintő kérdésekre, valamint a társadalomban és a döntéshozatalban betöltött szerepükre.
Magyarországon is többször szóba került az elmúlt hónapokban, hogyan lehetne jobban bevonni a fiatalokat az őket érintő döntésekbe. A Tisza-kormány májusi hivatalba lépése óta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több alkalommal egyeztetett diák- és ifjúsági szervezetekkel, valamint hallgatói érdekképviseletekkel.
Az egyik első nagyobb találkozóra május végén került sor: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter több mint tíz, fiatalokat képviselő diák- és civil szervezettel egyeztetett. A találkozón többek között az Országos Diáktanács, a Fővárosi Diákönkormányzat, az ADOM Diákmozgalom és a Nemzeti Ifjúsági Tanács képviselői is részt vettek, de jelen volt az ENSZ ifjúsági küldötte, az UNICEF Magyarország, az Amnesty International Magyarország, valamint a Hintalovon Alapítvány képviselője is.
Az egyeztetésen olyan, a diákokat közvetlenül érintő kérdések kerültek elő, mint
Néhány nappal később Lannert Judit bejelentette, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban.
A tervek szerint ez egy rendszeresen működő fórum lesz, ahol a gyerekek és a fiatalok elmondhatják a véleményüket többek között az oktatásról, a gyermekeket érintő ügyekről és a saját jövőjükkel kapcsolatos kérdésekről. A miniszter szerint a cél az, hogy a fiatalok ne csak véleményezői, hanem partnerei legyenek az őket érintő döntéseknek.
Júniusban már kifejezetten a felsőoktatásban tanuló fiatalokat érintő kérdésekről egyeztetett a minisztérium. A találkozón a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Erasmus Student Network és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is képviseltette magát.
Az egyeztetésen többek között a hallgatók megélhetése, az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek helyzete került elő. Ezek különösen fontos kérdések lehetnek az egyetemisták számára, hiszen a lakhatási és megélhetési költségek közvetlenül befolyásolhatják azt is, hogy egy hallgató milyen feltételek mellett tudja folytatni a tanulmányait.
Júliusban az oktatási minisztériumban fogadták az Országos Diáktanács tagjait, akik megosztották elképzeléseiket és javaslataikat is. Lannert Judit a közösségi oldalán számolt be arról, hogy Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár és Naderi Zsuzsanna, a szakképzésért, felnőttkori tanulásért és ifjúságpolitikáért felelős államtitkár egyeztetett a diákokkal arról, hogyan lehet az Országos Diáktanácsot a lehető leghatékonyabb párbeszédfórummá fejleszteni.
Ezek között szerepelt
Emellett a diákönkormányzatok helyzetéről és a szakképzésben tanuló diákok érdekképviseletéről is szó volt. A találkozót követően a minisztérium jelezte, hogy az egyeztetést nem egyszeri alkalomnak szánják, és augusztusban folytatnák a közös munkát.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
Nyitókép: Facebook/ UNICEF Magyarország
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető egyetemi docens szerint a politikusokat „egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük vitt a doktori iskolába” és „kapcsolataik révén szereztek tudományos fokozatot”.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
