A kollégiumi férőhelyektől és az ösztöndíjaktól kezdve a mentális egészségen át egészen addig, hogy a diákoknak nagyobb beleszólásuk legyen az őket érintő döntésekbe, számos kérdés került már terítékre az elmúlt hónapokban. A fiatalok világnapja alkalmából megnéztük, milyen egyeztetések zajlottak eddig a kormány és a fiatalokat képviselő szervezetek között.
Az ENSZ Közgyűlése 1999-ben döntött arról, hogy minden évben augusztus 12-én irányítsák rá a figyelmet a fiatalokat érintő kérdésekre, valamint a társadalomban és a döntéshozatalban betöltött szerepükre.
Magyarországon is többször szóba került az elmúlt hónapokban, hogyan lehetne jobban bevonni a fiatalokat az őket érintő döntésekbe. A Tisza-kormány májusi hivatalba lépése óta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több alkalommal egyeztetett diák- és ifjúsági szervezetekkel, valamint hallgatói érdekképviseletekkel.
Az egyik első nagyobb találkozóra május végén került sor: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter több mint tíz, fiatalokat képviselő diák- és civil szervezettel egyeztetett. A találkozón többek között az Országos Diáktanács, a Fővárosi Diákönkormányzat, az ADOM Diákmozgalom és a Nemzeti Ifjúsági Tanács képviselői is részt vettek, de jelen volt az ENSZ ifjúsági küldötte, az UNICEF Magyarország, az Amnesty International Magyarország, valamint a Hintalovon Alapítvány képviselője is.
Az egyeztetésen olyan, a diákokat közvetlenül érintő kérdések kerültek elő, mint
Néhány nappal később Lannert Judit bejelentette, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban.
A tervek szerint ez egy rendszeresen működő fórum lesz, ahol a gyerekek és a fiatalok elmondhatják a véleményüket többek között az oktatásról, a gyermekeket érintő ügyekről és a saját jövőjükkel kapcsolatos kérdésekről. A miniszter szerint a cél az, hogy a fiatalok ne csak véleményezői, hanem partnerei legyenek az őket érintő döntéseknek.
Júniusban már kifejezetten a felsőoktatásban tanuló fiatalokat érintő kérdésekről egyeztetett a minisztérium. A találkozón a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Erasmus Student Network és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is képviseltette magát.
Az egyeztetésen többek között a hallgatók megélhetése, az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek helyzete került elő. Ezek különösen fontos kérdések lehetnek az egyetemisták számára, hiszen a lakhatási és megélhetési költségek közvetlenül befolyásolhatják azt is, hogy egy hallgató milyen feltételek mellett tudja folytatni a tanulmányait.
Júliusban az oktatási minisztériumban fogadták az Országos Diáktanács tagjait, akik megosztották elképzeléseiket és javaslataikat is. Lannert Judit a közösségi oldalán számolt be arról, hogy Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár és Naderi Zsuzsanna, a szakképzésért, felnőttkori tanulásért és ifjúságpolitikáért felelős államtitkár egyeztetett a diákokkal arról, hogyan lehet az Országos Diáktanácsot a lehető leghatékonyabb párbeszédfórummá fejleszteni.
Ezek között szerepelt
Emellett a diákönkormányzatok helyzetéről és a szakképzésben tanuló diákok érdekképviseletéről is szó volt. A találkozót követően a minisztérium jelezte, hogy az egyeztetést nem egyszeri alkalomnak szánják, és augusztusban folytatnák a közös munkát.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
Nyitókép: Facebook/ UNICEF Magyarország
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
