Az oktatási minisztériumban fogadták az Országos Diáktanács tagjait, akik megosztották elképzeléseiket és javaslataikat is. A diákok azt szeretnék, ha a döntések előkészítésében az ő véleményüknek is helye lenne.
Lannert Judit közösségi oldalán beszámolt arról, hogy Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár és Naderi Zsuzsanna, a szakképzésért, felnőttkori tanulásért és ifjúságpolitikáért felelős államtitkár egyeztetett a diákokkal arról, hogyan lehet az Országos Diáktanácsot a lehető leghatékonyabb párbeszédfórummá fejleszteni.
Kiemelt cél, hogy a szakképzésben tanuló fiatalok is aktív szerepet vállaljanak a közös gondolkodásban és a javaslatok kidolgozásában
– hangsúlyozta az oktatási miniszter, aki szerint öröm volt látni „a diákok felkészültségét, elkötelezettségét és azt a felelősségteljes hozzáállást, amellyel az oktatás jövőjéről gondolkodnak. Egyértelmű üzenetük volt: az oktatás a jövő kulcsa, ezért a diákok véleményének helye van a döntések előkészítésében.”
A diákok többek között az alábbi témákban mutatták be javaslataikat:
Lannert kitért arra is, hogy augusztusban folytatják a közös munkát: tovább dolgoznak a diák-önkormányzatiság fejlesztésén, és megkezdik a Diákparlament ajánlásainak részletes tartalmi egyeztetését.
A jó döntésekhez mindig meg kell hallgatni azokat is, akikről szólnak, és mi mindig meg is fogjuk hallgatni őket
– tette hozzá.
Korábban az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy Lannert Judit intézkedett, hogy a kirúgott tanárok is visszatérhessenek a tankerületi iskolákba
Bár a béremeléseknek köszönhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje, és ismét emelkedett a köznevelésben dolgozó tanárok száma, a szakma problémái korántsem oldódtak meg. Egy friss kutatás szerint a pedagógusok fele elképzelhetőnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pályát.
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
