Bár a béremeléseknek köszönhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje, és ismét emelkedett a köznevelésben dolgozó tanárok száma, a szakma problémái korántsem oldódtak meg. Egy friss kutatás szerint a pedagógusok fele elképzelhetőnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pályát.
Rövid távon javított a pedagóguspálya vonzerején a 2024–2025-ös béremelés, és 2023 után ismét nőni kezdett a köznevelésben dolgozó pedagógusok száma – erre jutott a HÉTFA Kutatóintézet a Nemzeti Fejlesztési Központ megbízásából készített hatásvizsgálatában, melyet a Népszava szúrt ki.
A jelentés szerint a pedagógusok átlagos bruttó bére 2021 és 2025 között több mint kétszeresére nőtt: a 2021-es 373,8 ezer forintos havi átlagbér 2025-re 799,2 ezer forintra emelkedett. Míg 2021 és 2023 között több mint kétezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, addig 2023 és 2025 között már közel 4500 fős növekedést mértek. A kutatás szerint egyre több korábbi pályaelhagyó is visszatér a közoktatásba.
A válaszadó pedagógusok többsége javulást érzékelt, ugyanakkor sokan úgy látják, hogy a magasabb fizetéseket nem követte a munkakörülmények javulása. A jelentés szerint a legjellemzőbb vélemény az volt, hogy az anyagi helyzet ugyan javult, de a szakmai autonómia és a mentális jóllét romlott.
A kutatás több, továbbra is fennálló problémát is azonosított. A pedagógusok a legkritikusabb tényezők között említették az – azóta felfüggesztett – teljesítményértékelési rendszert (TÉR), a magas adminisztrációs terheket, a szakmai önállóság hiányát és a társadalmi megbecsültség alacsony szintjét. Emellett sokan kifogásolták a pályakezdők és a tapasztalt pedagógusok közötti bérfeszültséget.
A felmérés alapján a pedagógusok 50,3 százaléka tartja valószínűnek vagy nagyon valószínűnek, hogy a következő öt évben valamilyen okból elhagyja a pályát. Ez a szándék különösen a 30 év alatti fiatal pedagógusok körében erős, de a nyugdíj előtt állók körében is magas az arány.
A kutatás készítői szerint a béremelés ugyan javította a pedagóguspálya vonzerejét, de önmagában nem oldotta meg a közoktatás rendszerszintű problémáit. A jelentés szerint a bérek értékének megőrzése mellett a munkakörülmények, a szakmai autonómia és a pályán maradást segítő intézkedések is további beavatkozást igényelnek.
A mesterpedagógusok kulcsszerepet játszanak a pályakezdők mentorálásában, az innovációban és az iskolák szakmai fejlődésében, mégis egyre kisebb a különbség a fizetésük és a gyakornokok bére között. Vezér-Kósa Katalinnak, a Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és AMI igazgatójának írása. Vélemény.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
