Bár a béremeléseknek köszönhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje, és ismét emelkedett a köznevelésben dolgozó tanárok száma, a szakma problémái korántsem oldódtak meg. Egy friss kutatás szerint a pedagógusok fele elképzelhetőnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pályát.
Rövid távon javított a pedagóguspálya vonzerején a 2024–2025-ös béremelés, és 2023 után ismét nőni kezdett a köznevelésben dolgozó pedagógusok száma – erre jutott a HÉTFA Kutatóintézet a Nemzeti Fejlesztési Központ megbízásából készített hatásvizsgálatában, melyet a Népszava szúrt ki.
A jelentés szerint a pedagógusok átlagos bruttó bére 2021 és 2025 között több mint kétszeresére nőtt: a 2021-es 373,8 ezer forintos havi átlagbér 2025-re 799,2 ezer forintra emelkedett. Míg 2021 és 2023 között több mint kétezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, addig 2023 és 2025 között már közel 4500 fős növekedést mértek. A kutatás szerint egyre több korábbi pályaelhagyó is visszatér a közoktatásba.
A válaszadó pedagógusok többsége javulást érzékelt, ugyanakkor sokan úgy látják, hogy a magasabb fizetéseket nem követte a munkakörülmények javulása. A jelentés szerint a legjellemzőbb vélemény az volt, hogy az anyagi helyzet ugyan javult, de a szakmai autonómia és a mentális jóllét romlott.
A kutatás több, továbbra is fennálló problémát is azonosított. A pedagógusok a legkritikusabb tényezők között említették az – azóta felfüggesztett – teljesítményértékelési rendszert (TÉR), a magas adminisztrációs terheket, a szakmai önállóság hiányát és a társadalmi megbecsültség alacsony szintjét. Emellett sokan kifogásolták a pályakezdők és a tapasztalt pedagógusok közötti bérfeszültséget.
A felmérés alapján a pedagógusok 50,3 százaléka tartja valószínűnek vagy nagyon valószínűnek, hogy a következő öt évben valamilyen okból elhagyja a pályát. Ez a szándék különösen a 30 év alatti fiatal pedagógusok körében erős, de a nyugdíj előtt állók körében is magas az arány.
A kutatás készítői szerint a béremelés ugyan javította a pedagóguspálya vonzerejét, de önmagában nem oldotta meg a közoktatás rendszerszintű problémáit. A jelentés szerint a bérek értékének megőrzése mellett a munkakörülmények, a szakmai autonómia és a pályán maradást segítő intézkedések is további beavatkozást igényelnek.
A mesterpedagógusok kulcsszerepet játszanak a pályakezdők mentorálásában, az innovációban és az iskolák szakmai fejlődésében, mégis egyre kisebb a különbség a fizetésük és a gyakornokok bére között. Vezér-Kósa Katalinnak, a Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és AMI igazgatójának írása. Vélemény.
Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a nyári szünetnek még nincs vége, már most lehet tudni, mikor pihenhettek legközelebb hosszabb ideig.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
