Bár a béremeléseknek köszönhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje, és ismét emelkedett a köznevelésben dolgozó tanárok száma, a szakma problémái korántsem oldódtak meg. Egy friss kutatás szerint a pedagógusok fele elképzelhetőnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pályát.
Rövid távon javított a pedagóguspálya vonzerején a 2024–2025-ös béremelés, és 2023 után ismét nőni kezdett a köznevelésben dolgozó pedagógusok száma – erre jutott a HÉTFA Kutatóintézet a Nemzeti Fejlesztési Központ megbízásából készített hatásvizsgálatában, melyet a Népszava szúrt ki.
A jelentés szerint a pedagógusok átlagos bruttó bére 2021 és 2025 között több mint kétszeresére nőtt: a 2021-es 373,8 ezer forintos havi átlagbér 2025-re 799,2 ezer forintra emelkedett. Míg 2021 és 2023 között több mint kétezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, addig 2023 és 2025 között már közel 4500 fős növekedést mértek. A kutatás szerint egyre több korábbi pályaelhagyó is visszatér a közoktatásba.
A válaszadó pedagógusok többsége javulást érzékelt, ugyanakkor sokan úgy látják, hogy a magasabb fizetéseket nem követte a munkakörülmények javulása. A jelentés szerint a legjellemzőbb vélemény az volt, hogy az anyagi helyzet ugyan javult, de a szakmai autonómia és a mentális jóllét romlott.
A kutatás több, továbbra is fennálló problémát is azonosított. A pedagógusok a legkritikusabb tényezők között említették az – azóta felfüggesztett – teljesítményértékelési rendszert (TÉR), a magas adminisztrációs terheket, a szakmai önállóság hiányát és a társadalmi megbecsültség alacsony szintjét. Emellett sokan kifogásolták a pályakezdők és a tapasztalt pedagógusok közötti bérfeszültséget.
A felmérés alapján a pedagógusok 50,3 százaléka tartja valószínűnek vagy nagyon valószínűnek, hogy a következő öt évben valamilyen okból elhagyja a pályát. Ez a szándék különösen a 30 év alatti fiatal pedagógusok körében erős, de a nyugdíj előtt állók körében is magas az arány.
A kutatás készítői szerint a béremelés ugyan javította a pedagóguspálya vonzerejét, de önmagában nem oldotta meg a közoktatás rendszerszintű problémáit. A jelentés szerint a bérek értékének megőrzése mellett a munkakörülmények, a szakmai autonómia és a pályán maradást segítő intézkedések is további beavatkozást igényelnek.
A mesterpedagógusok kulcsszerepet játszanak a pályakezdők mentorálásában, az innovációban és az iskolák szakmai fejlődésében, mégis egyre kisebb a különbség a fizetésük és a gyakornokok bére között. Vezér-Kósa Katalinnak, a Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és AMI igazgatójának írása. Vélemény.
Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.
Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.
Már lehet regisztrálni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 13 városba szervezett szakmai fórumaira, amelyek célja, hogy közvetlenül gyűjtse össze a szakképzésben dolgozók tapasztalatait, problémáit és javaslatait.
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
