Bár a béremeléseknek köszönhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje, és ismét emelkedett a köznevelésben dolgozó tanárok száma, a szakma problémái korántsem oldódtak meg. Egy friss kutatás szerint a pedagógusok fele elképzelhetőnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pályát.
Rövid távon javított a pedagóguspálya vonzerején a 2024–2025-ös béremelés, és 2023 után ismét nőni kezdett a köznevelésben dolgozó pedagógusok száma – erre jutott a HÉTFA Kutatóintézet a Nemzeti Fejlesztési Központ megbízásából készített hatásvizsgálatában, melyet a Népszava szúrt ki.
A jelentés szerint a pedagógusok átlagos bruttó bére 2021 és 2025 között több mint kétszeresére nőtt: a 2021-es 373,8 ezer forintos havi átlagbér 2025-re 799,2 ezer forintra emelkedett. Míg 2021 és 2023 között több mint kétezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, addig 2023 és 2025 között már közel 4500 fős növekedést mértek. A kutatás szerint egyre több korábbi pályaelhagyó is visszatér a közoktatásba.
A válaszadó pedagógusok többsége javulást érzékelt, ugyanakkor sokan úgy látják, hogy a magasabb fizetéseket nem követte a munkakörülmények javulása. A jelentés szerint a legjellemzőbb vélemény az volt, hogy az anyagi helyzet ugyan javult, de a szakmai autonómia és a mentális jóllét romlott.
A kutatás több, továbbra is fennálló problémát is azonosított. A pedagógusok a legkritikusabb tényezők között említették az – azóta felfüggesztett – teljesítményértékelési rendszert (TÉR), a magas adminisztrációs terheket, a szakmai önállóság hiányát és a társadalmi megbecsültség alacsony szintjét. Emellett sokan kifogásolták a pályakezdők és a tapasztalt pedagógusok közötti bérfeszültséget.
A felmérés alapján a pedagógusok 50,3 százaléka tartja valószínűnek vagy nagyon valószínűnek, hogy a következő öt évben valamilyen okból elhagyja a pályát. Ez a szándék különösen a 30 év alatti fiatal pedagógusok körében erős, de a nyugdíj előtt állók körében is magas az arány.
A kutatás készítői szerint a béremelés ugyan javította a pedagóguspálya vonzerejét, de önmagában nem oldotta meg a közoktatás rendszerszintű problémáit. A jelentés szerint a bérek értékének megőrzése mellett a munkakörülmények, a szakmai autonómia és a pályán maradást segítő intézkedések is további beavatkozást igényelnek.
A mesterpedagógusok kulcsszerepet játszanak a pályakezdők mentorálásában, az innovációban és az iskolák szakmai fejlődésében, mégis egyre kisebb a különbség a fizetésük és a gyakornokok bére között. Vezér-Kósa Katalinnak, a Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és AMI igazgatójának írása. Vélemény.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
A kormány szerint a közoktatásban kötelezővé tett rendszer körül úgy szorították ki a versenyt, hogy végül egyetlen szereplő maradt a piacon.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Bár már közeledik a július 23-a, de még mindig előfordulhat, hogy nem a végleges pontszámotokat mutatja a rendszer.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
Rápli Róbert, a TISZA képviselője felszólalt a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusok kapják vissza a sztrájkjogukat, és a nevelőtestület véleményezhesse a vezetők kinevezését.
