Új pedagógus-bértábla: ennyivel keresnek majd többet a pedagógusok

Mutatjuk, hogy a bérkorrekciónak köszönhetően a pedagógusok fizetése kategóriánként mennyivel emelkedik.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a januári 10 százalékos béremelést követően további 0,4 százalékponttal egészítené ki a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó pedagógusok fizetését. A jogszabály tervezete szerint a módosítás 2026. január 1-jéig visszamenőlegesen lépne hatályba, így a pluszpénzt a tanárok egy összegben is megkaphatják.

A bérkorrekcióra azért van szükség, mert a pedagógusbéreknek továbbra is el kell érniük a diplomás átlagbér 80 százalékát, amit Magyarország korábban az Európai Bizottság felé vállalt.

A tervezet alapján a korrigált illetménysávok a következőképpen alakulnának:

  • Gyakornok: bruttó 707 600 forint
  • Pedagógus I.: bruttó 720 000 forint – 1 406 000 forint
  • Pedagógus II.: bruttó 727 000 forint – 1 496 000 forint
  • Mesterpedagógus: bruttó 787 000 forint – 1 797 000 forint
  • Kutató-tanár: bruttó 918 000 forint – 1 938 000 forint

Ez azt jelenti, hogy a kategóriák alsó határai az alábbiak szerint emelkednek bruttóban 2026. január 1-hez képest:

  • Gyakornok: bruttó 2600 forint
  • Pedagógus I.: bruttó 2000 forint
  • Pedagógus II.: bruttó 2000 forint
  • Mesterpedagógus: bruttó 2000 forint
  • Kutató-tanár: bruttó 3000 forint

Fontos azt is kiemelni, hogy a januári béremelés után, márciusban az uniós vállalás miatt a pedagógusok egyszeri többletjuttatást kaptak, miután a KSH végleges adatai szerint a 2025-ös pedagógus-átlagbér 840 743 forint volt, ami 1,2 százalékkal elmaradt a diplomás átlagbér 80 százalékától.

A pedagógusok fizetése legutóbb a TÉR-értékelés eltörlését tárgyaló törvény parlamenti vitájában került elő. Akkor Lannert Judit úgy fogalmazott (miután fideszes politikusok megjegyezték az oktatási miniszternek, hogy a TÉR-értékelésen jól szereplő pedagógusok kaptak pluszban pénzt), „az Unió a saját szabályait felrúgva hajlandó volt bérekre adni a forrásokat, ehhez képest nagyon egyszerű volt azt a 20 ezer forintot odarakni, ha közben az uniós pénzeket meg erre lehet használni”.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.