Lannert Judit: több mint 23 ezer órát foglalkoztak 4 hónap alatt a pedagógusok a TÉR-rel

Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re.

Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.

A négy hónapos időszak alatt 23 036 órát foglalkoztak a TÉR megvalósításával a kollégák, egy intézményre vetítve átlagosan 865 óra

– emelte ki Lannert, aki ezután feltette azt a költői kérdést, hogy mit rongálnak azzal, hogy megszüntették ezt az adminisztrációt, úgy, hogy a TÉR-értékelésért „pluszban bért nem kaptak” a pedagógusok.

Miután megjegyezték az oktatási miniszternek, hogy kaptak a pedagógusok ezért pluszban pénzt, Lannert úgy fogalmazott, hogy „az Unió a saját szabályait felrúgva hajlandó volt bérekre adni a forrásokat, ehhez képest nagyon egyszerű volt azt a 20 ezer forintot odarakni, ha közben az uniós pénzeket meg erre lehet használni”.

Nyáron szakmai egyeztetés indul

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésének megújításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját tárgyalta az Országgyűlés. A Tisza-frakció által benyújtott előterjesztés felfüggesztené a 2024-ben bevezetett teljesítményértékelési rendszert addig, amíg egy új, szakmai egyeztetésekre épülő modell nem készül el.

Lannert Judit a vita során arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszer „nem felel meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak”. Szerinte a pedagógusokra túlzott adminisztratív terhet ró, miközben nem biztosít valódi szakmai visszajelzést.

A miniszter hangsúlyozta: az idei tanévben felfüggesztik a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettségeket, ugyanakkor a korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak. Hozzátette: nyáron széles körű szakmai egyeztetés indul egy új rendszer kidolgozásáról.

A pedagógusok akkor fognak együttműködni, ha részt vesznek a folyamatban

– tette hozzá.

A Fidesznek voltak aggályai

A vita egyik központi kérdése ugyanakkor nem a jelenlegi rendszer hibái, hanem az volt, hogy mi lép a helyére. Czirbus Gábor, a Fidesz képviselője azt mondta: a teljesítményértékelési rendszer elve helyes, hiszen a közpénzből fenntartott közszolgáltatásokban szükség van visszajelzésre és teljesítményalapú értékelésre. Szerinte aggályos, hogy a rendszert egy évre felfüggesztenék anélkül, hogy ismert lenne az utódja.

Rétvári Bence (KDNP) szerint a javaslat „csak rombol és eltöröl”, minden nagy szervezetben működik valamilyen teljesítményértékelési rendszer, ezért nem az értékelés megszüntetésére, hanem annak javítására lenne szükség.

Radics Béla (Fidesz) úgy fogalmazott, bármely rendszer javítható, de amíg nincs kidolgozott alternatíva, addig nem indokolt a meglévő megszüntetése.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke szerint pedig először azt kellene tisztázni, hogy pontosan milyen célokat várnak el az oktatástól és a pedagógusoktól, és csak ezután lehet megfelelő értékelési rendszert kialakítani.

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról. Müller Anna a felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.