Az oktatási miniszter úgy fogalmazott: folyamatosan egyeztetni fog az egyetemi közösségekkel a felsőoktatás jövőjéről.
Lannert Judit a közösségi oldalán, egy posztban számolt be arról, hogy Katz Sándor felsőoktatási államtitkárral közösen a rektorokkal egyeztetett a magyar felsőoktatás alapítványi rendszerének átalakításáról, ami uniós követelmény, de egybecseng az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium stratégiájával is.
Megkezdtük a párbeszédet a KEKVA-rendszer kivezetéséről és az egyetemi autonómia helyreállításáról. A rektorok már most az első alkalomra rengeteg kérdéssel és hasznos javaslattal érkeztek. A felsőoktatás jövőjéről az egyetemi közösségekkel folyamatos egyeztetések mentén fogunk döntéseket hozni
– írta posztjában, majd kitért arra is, hogy olyan egyetemeket szeretnének, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon működnek, miközben ismét teljes jogú részesei az európai felsőoktatási és kutatási térnek.
Ezek a változások teszik lehetővé, hogy a magyar hallgatók, oktatók és kutatók újra teljeskörűen bekapcsolódjanak az Erasmus- és a Horizon-programba, és ismét hozzáférjenek a nemzetközi együttműködésekhez és forrásokhoz.
Május 29-én Magyar Péter és Ursula von der Leyen jelentette be, hogy mivel a kormány megállapodott az Európai Bizottsággal, és sikerült megegyezniük, a magyar egyetemisták számára a következő tanévtől ismét elérhető az Erasmus.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról is, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a kekvamodellt, mert a modellváltott egyetemeket fenntartó alapítványok működésének átláthatatlansága és a kuratóriumi tagok politikai kötődése miatt zárták ki ezeket a magyar egyetemeket az Erasmusból.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, az érettségik, és meddig tart majd az első félév. A központi írásbeli pontos időpontja is szerepel a tervezetben. Arról nem beszélve, hogy a kompetenciaméréseket jelentősen átalakítják.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
