Az oktatási miniszter úgy fogalmazott: folyamatosan egyeztetni fog az egyetemi közösségekkel a felsőoktatás jövőjéről.
Lannert Judit a közösségi oldalán, egy posztban számolt be arról, hogy Katz Sándor felsőoktatási államtitkárral közösen a rektorokkal egyeztetett a magyar felsőoktatás alapítványi rendszerének átalakításáról, ami uniós követelmény, de egybecseng az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium stratégiájával is.
Megkezdtük a párbeszédet a KEKVA-rendszer kivezetéséről és az egyetemi autonómia helyreállításáról. A rektorok már most az első alkalomra rengeteg kérdéssel és hasznos javaslattal érkeztek. A felsőoktatás jövőjéről az egyetemi közösségekkel folyamatos egyeztetések mentén fogunk döntéseket hozni
– írta posztjában, majd kitért arra is, hogy olyan egyetemeket szeretnének, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon működnek, miközben ismét teljes jogú részesei az európai felsőoktatási és kutatási térnek.
Ezek a változások teszik lehetővé, hogy a magyar hallgatók, oktatók és kutatók újra teljeskörűen bekapcsolódjanak az Erasmus- és a Horizon-programba, és ismét hozzáférjenek a nemzetközi együttműködésekhez és forrásokhoz.
Május 29-én Magyar Péter és Ursula von der Leyen jelentette be, hogy mivel a kormány megállapodott az Európai Bizottsággal, és sikerült megegyezniük, a magyar egyetemisták számára a következő tanévtől ismét elérhető az Erasmus.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról is, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a kekvamodellt, mert a modellváltott egyetemeket fenntartó alapítványok működésének átláthatatlansága és a kuratóriumi tagok politikai kötődése miatt zárták ki ezeket a magyar egyetemeket az Erasmusból.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, az érettségik, és meddig tart majd az első félév. A központi írásbeli pontos időpontja is szerepel a tervezetben. Arról nem beszélve, hogy a kompetenciaméréseket jelentősen átalakítják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
