Várhatóan 200 év után sem lesz nő az MTA elnöke

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) sajnálattal reagált arra, hogy nagy valószínűséggel a Magyar Tudományos Akadémia következő ciklusában sem kerül nő az intézmény élére. Előbb kap egy magyar kutatónő Nobel-díjat, mint hogy a hazai tudós társaság elnökének választanák.

Lezárult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) belső jelölési szakaszának egy fontos fordulója, amelyben körvonalazódott, kiket tartanak az akadémikusok a legalkalmasabbnak az elnöki posztra. Bár a névsor még bővülhet, jelen állás szerint női jelölt ezúttal sem szerepel a listán.

A hvg értesülései szerint az Akadémia 2026 májusában tartandó tisztújító közgyűlésén választják meg a vezető tisztségeket betöltő kilenc személyt – köztük az elnököt, a főtitkárt és az alelnököket. A lap úgy tudja, az elnöki pozícióra jelenleg Perczel András kémikus, Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus és Pósfai Mihály fizikus számítanak esélyesnek.

Az ADF közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában úgy fogalmazott: aggasztónak tartják, hogy az Akadémia fennállásának kétszáz éve alatt soha nem volt nő az intézmény elnöke vagy főtitkára, és a 21. század második negyedében is úgy tűnik, ez változatlan marad.

„Az elmúlt kétszáz év folyamán soha nem volt nő az Akadémia elnöke vagy főtitkára, és úgy látszik, hogy még most, a 21. század második negyedében sem sikerül női jelöltet állítani az elnöki posztra. Előbb kapta meg Karikó Katalin a Nobel-díjat, mint egy magyar kutatónő azt a bizalmat, hogy a magyar tudós társaságot irányítsa.” – emelte ki a szervezet.

 

A többi vezető tisztséget illetően a jelöltek nagyjából egynegyede nő. Mivel a jelölési folyamat még nem zárult le, az ADF bízik abban, hogy a tudományos osztályok élnek javaslattételi jogukkal, és korrigálják a jelenlegi arányokat. Mint írják, a női jelöltek hiánya nemcsak igazságtalan, hanem az Akadémia modern, 21. századi szervezetről alkotott képét is kedvezőtlenül befolyásolja.

Híres női tudósok

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.