Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) sajnálattal reagált arra, hogy nagy valószínűséggel a Magyar Tudományos Akadémia következő ciklusában sem kerül nő az intézmény élére. Előbb kap egy magyar kutatónő Nobel-díjat, mint hogy a hazai tudós társaság elnökének választanák.
Lezárult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) belső jelölési szakaszának egy fontos fordulója, amelyben körvonalazódott, kiket tartanak az akadémikusok a legalkalmasabbnak az elnöki posztra. Bár a névsor még bővülhet, jelen állás szerint női jelölt ezúttal sem szerepel a listán.
A hvg értesülései szerint az Akadémia 2026 májusában tartandó tisztújító közgyűlésén választják meg a vezető tisztségeket betöltő kilenc személyt – köztük az elnököt, a főtitkárt és az alelnököket. A lap úgy tudja, az elnöki pozícióra jelenleg Perczel András kémikus, Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus és Pósfai Mihály fizikus számítanak esélyesnek.
Az ADF közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában úgy fogalmazott: aggasztónak tartják, hogy az Akadémia fennállásának kétszáz éve alatt soha nem volt nő az intézmény elnöke vagy főtitkára, és a 21. század második negyedében is úgy tűnik, ez változatlan marad.
„Az elmúlt kétszáz év folyamán soha nem volt nő az Akadémia elnöke vagy főtitkára, és úgy látszik, hogy még most, a 21. század második negyedében sem sikerül női jelöltet állítani az elnöki posztra. Előbb kapta meg Karikó Katalin a Nobel-díjat, mint egy magyar kutatónő azt a bizalmat, hogy a magyar tudós társaságot irányítsa.” – emelte ki a szervezet.
A többi vezető tisztséget illetően a jelöltek nagyjából egynegyede nő. Mivel a jelölési folyamat még nem zárult le, az ADF bízik abban, hogy a tudományos osztályok élnek javaslattételi jogukkal, és korrigálják a jelenlegi arányokat. Mint írják, a női jelöltek hiánya nemcsak igazságtalan, hanem az Akadémia modern, 21. századi szervezetről alkotott képét is kedvezőtlenül befolyásolja.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.