Várhatóan 200 év után sem lesz nő az MTA elnöke

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) sajnálattal reagált arra, hogy nagy valószínűséggel a Magyar Tudományos Akadémia következő ciklusában sem kerül nő az intézmény élére. Előbb kap egy magyar kutatónő Nobel-díjat, mint hogy a hazai tudós társaság elnökének választanák.

Lezárult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) belső jelölési szakaszának egy fontos fordulója, amelyben körvonalazódott, kiket tartanak az akadémikusok a legalkalmasabbnak az elnöki posztra. Bár a névsor még bővülhet, jelen állás szerint női jelölt ezúttal sem szerepel a listán.

A hvg értesülései szerint az Akadémia 2026 májusában tartandó tisztújító közgyűlésén választják meg a vezető tisztségeket betöltő kilenc személyt – köztük az elnököt, a főtitkárt és az alelnököket. A lap úgy tudja, az elnöki pozícióra jelenleg Perczel András kémikus, Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus és Pósfai Mihály fizikus számítanak esélyesnek.

Az ADF közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában úgy fogalmazott: aggasztónak tartják, hogy az Akadémia fennállásának kétszáz éve alatt soha nem volt nő az intézmény elnöke vagy főtitkára, és a 21. század második negyedében is úgy tűnik, ez változatlan marad.

„Az elmúlt kétszáz év folyamán soha nem volt nő az Akadémia elnöke vagy főtitkára, és úgy látszik, hogy még most, a 21. század második negyedében sem sikerül női jelöltet állítani az elnöki posztra. Előbb kapta meg Karikó Katalin a Nobel-díjat, mint egy magyar kutatónő azt a bizalmat, hogy a magyar tudós társaságot irányítsa.” – emelte ki a szervezet.

 

A többi vezető tisztséget illetően a jelöltek nagyjából egynegyede nő. Mivel a jelölési folyamat még nem zárult le, az ADF bízik abban, hogy a tudományos osztályok élnek javaslattételi jogukkal, és korrigálják a jelenlegi arányokat. Mint írják, a női jelöltek hiánya nemcsak igazságtalan, hanem az Akadémia modern, 21. századi szervezetről alkotott képét is kedvezőtlenül befolyásolja.

Híres női tudósok

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.