#középiskolai felvételi






Véget ért a központi írásbeli, itt vannak a szaktanári vélemények

Január 24-én délelőtt 10 órától mintegy 70 ezer diák írta a központi felvételi vizsgát matekból és magyarból. A nyolcadikosok szerint nem volt annyira nehéz a vizsga. Akadt olyan hatodikos, aki rosszabbra számított. A negyedikeseknek a robotos feladat tetszett a legjobban. A szaktanárok szerint azonban voltak buktatók feladatlapokban, melyeken könnyedén el lehetett csúszni.





„Az utolsó napokban már ne tanuljanak” – Jocó bácsi szerint túl nagy a nyomás a felvételizőkön

Négy nap van hátra a felvételi napjáig, mégis sok iskolában ezen a héten csúsztak össze a témazárók, a röpdolgozatok és a felelések. Jocó bácsi arra kéri a pedagógusokat, hogy az utolsó napokban ne terheljék tovább a diákokat. Szerinte az utolsó két napban már tanulni sem kellene és nem kell már "csak még egy feladatsort" megoldani.








Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit

Az 50 pontos matekból 23 pont már átlag feletti eredménynek számított a nyolcadikosoknál a 2025-ös központi írásbelin, de magyarból is átlagosan a diákok nyolcadikban csak 30,3 pontot értek el, azonban a negyedikeseknél és a hatodikosoknál sem volt sokkal jobb a helyzet. Elmagyarázzuk egyszerűen miért annyira nehéz magas pontszámot elérnie még egy színötös tanulónak is.



Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.