A nap kérdése: a tanulmányi pontokba beleszámít a szorgalom és a magatartás is?

Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.

Becsúszott egy magatartás vagy szorgalom négyes, és izgultok, hogy ez vajon beleszámít-e a középiskolai felvételin a hozott pontok számításánál?

Van egy jó hírünk, nem. Mindegyik középiskolában csak a diák általános iskolai tanulmányait igazoló, az elektronikus nyilvántartásban rögzített osztályzatait vehetik figyelembe.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint

a tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be.

A középiskolai felvételi következő fontos dátuma: február 19. Az általános iskolák ezen a napon továbbítják a tanulói és jelentkezési lapokat, ekkor történik meg tehát a hivatalos jelentkezés a kiválasztott középfokú iskolákba. Ha valaki hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezik, a szükséges űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg intézik.

A legkomolyabb középiskolák az írásbeli után általában szóban is szeretik meghallgatni a hozzájuk jelentkezőket. A szóbeli felvételik idén március 2 és 19 között lesznek. Március 20-ig pedig minden középiskolának közzé kell tennie az ideiglenes felvételi jegyzékét.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.