Központi írásbeli 2026: az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontja is beszáll a „pontvadászatba”

A ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont és Lexikológiai Intézete felajánlotta a segítségét a felvételiző diákoknak és szüleiknek a feladatlapokkal kapcsolatban.

Január 24-én zajlottak le a középiskolai írásbeli felvételik. A dolgozat megtekintése után a szülőknek és a diákoknak lehetőségük van a javítással kapcsolatos észrevételeiket jelezni a felvételiztető intézménynek. Az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont a Facebook-oldalán ajánlotta fel a segítségét a középiskolai magyar felvételi lapok „pontvadászatában”.

Itt tehetitek fel a kérdéseiteket

Mint írják, ha kérdések merülnek fel egy-egy feladat helyes megoldásával kapcsolatban, a [email protected] e-mail címen lehet feltenni ezeket. A kérésük, hogy már a levél tárgyában legyen megjelölve, hogy 4., 6. vagy 8. osztályos feladatlappal kapcsolatos a kérdés.

Középiskolai felvételi 2026: így tudtok fellebbezni

A központi írásbeli vizsgák kijavítása után minden vizsgázónak joga van megnézni a dolgozatát, és ha az értékelés nem a hivatalos javítási útmutató szerint történt, észrevételt vagy akár fellebbezést is benyújtani.

Fontos, hogy a teljes feladatlap áttekintését nem tudják vállalni, csak konkrét kérdésekben segítenek. A leveleket január 31. 12 óráig fogadják.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.