Folyamatosan érkeznek a központi írásbelik eredményei, amit legkésőbb a személyes megtekintésen tudnak meg a diákok. A személyes megtekintés ugyan nem kötelező, de nem is érdemes kihagyni.
Január 24-i központi írásbeli megtekintésének napját mindig az adott iskola határozza meg, de a január 24-ét követő nyolc munkanap valamelyikének kell lennie, 8 órától 16 óráig.
Az írásbeli eredményét az iskolák egy része felteszi a honlapjára, ahonnan oktatási azonosító alapján lehet megtekinteni az eredményeket. Azonban arra is van példa, hogy csak a személyes megtekintésen derül ki, hogy ki hány pontot ért el.
Középiskolai felvételi 2026: mi jön a központi írásbeli után?
Ekkor a diákok személyesen is megnézhetik, lefotózhatják a kijavított feladatsoraikat magyarból és matekból. Ez azért is hasznos, mivel ha úgy látják, hogy valamire nem kaptak pontot, pedig kellett volna, akkor észrevételt tehetnek. Az észrevételt a megtekintést követő első munkanap végéig, legkésőbb délután 16 óráig lehet benyújtani írásban a vizsgát szervező iskolában.
A központi írásbeli vizsgák kijavítása után minden vizsgázónak joga van megnézni a dolgozatát, és ha az értékelés nem a hivatalos javítási útmutató szerint történt, észrevételt vagy akár fellebbezést is benyújtani.
Abban az esetben, ha a diák valamilyen okból kifolyólag nem tud elmenni az iskolába a megadott időpontban, a szülő elmehet helyette, de fontos, hogy a saját fényképes igazolványa mellett legyen nála a gyereke diákigazolványa, személyi igazolványa, esetleg útlevele. Ha más nincs, az anyakönyvi kivonat is megteszi.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
