Központi írásbeli 2026: ezeket a feladatsorokat kaptak a nyolcadikosok a pótalkalmon magyarból és matekból

Mozis szövegértés, társasjátékos fogalmazás - többek között ezeket is meg kellett oldaniuk azoknak a nyolcadikosoknak, akik a február 3-i pótalkalmon írták meg a központi írásbelit. Mutatjuk a feladatsorokat és a javítókulcsokat.

A február 3-i központi írásbeli pótalkalmán csak azok a diákok vehettek részt a központ írásbelin, akik a január 24-i vizsgát valamilyen nyomós okból (például betegség miatt) hagyták ki.

A nyolcadikosok feladatlapja a következő volt magyarból:

Magyar nyolcadikos pótalkalom by eduline.hu

Ez pedig a magyar javítókulcsa:

Magyar pótalkalom javítókulcs nyolcadikosok by eduline.hu

Ezt a feladatsort kapták matekból:

Matek nyolcadikosok pótalkalom by eduline.hu

Itt van a matek megoldókulcsa is:

Matek pótalkalom nyolcadikos javítókulcs by eduline.hu

A központi írásbeli eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.