Központi írásbeli 2026: ezeket a feladatsorokat kaptak a nyolcadikosok a pótalkalmon magyarból és matekból

Mozis szövegértés, társasjátékos fogalmazás - többek között ezeket is meg kellett oldaniuk azoknak a nyolcadikosoknak, akik a február 3-i pótalkalmon írták meg a központi írásbelit. Mutatjuk a feladatsorokat és a javítókulcsokat.

A február 3-i központi írásbeli pótalkalmán csak azok a diákok vehettek részt a központ írásbelin, akik a január 24-i vizsgát valamilyen nyomós okból (például betegség miatt) hagyták ki.

A nyolcadikosok feladatlapja a következő volt magyarból:

Magyar nyolcadikos pótalkalom by eduline.hu

Ez pedig a magyar javítókulcsa:

Magyar pótalkalom javítókulcs nyolcadikosok by eduline.hu

Ezt a feladatsort kapták matekból:

Matek nyolcadikosok pótalkalom by eduline.hu

Itt van a matek megoldókulcsa is:

Matek pótalkalom nyolcadikos javítókulcs by eduline.hu

A központi írásbeli eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.