A nap kérdése: hogyan lehet átjelentkezni másik középiskolába?

Mi van akkor, ha felveszik a gyereket az álomsuliba, de nem bírja a hajtást? Hogyan lehet átjelentkezni máshova? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Lezajlott a középiskolai felvételi, mostanra pedig a legtöbbeknek már van némi elképzelésük arról, hogy hány pontot értek el az írásbelin, és milyen iskolákba érdemes jelentkezniük. Azonban ha a tanulót fel is veszik az „álomiskolájába”, még előfordulhat, hogy időközben derül ki, hogy nem érzi ott jól magát, esetleg túl nagyok a követelmények, túl gyors a tempó, vagy épp az ellenkezője, túl könnyű.

Az iskola határozza meg a követelményeket

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint, ha a tanuló már középfokú iskolába jár, de szeretne átjelentkezni egy másikba, a továbbtanulása kizárólag átvélellel történhet. Ennek módját és feltételeit a „fogadó” középfokú intézmény igazgatója határozza meg.

Amennyiben a „fogadó” középiskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül próbálja átvenni a tanulót, úgy maga szabja meg az átvétel követelményeit. Például különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt írhat elő, és ezek eredménye alapján dönt az átvételről.

Átvételre ebben az esetben a tanév során bármikor sor kerülhet.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.