A nap kérdése: a tanulmányi pontokba beleszámít a szorgalom és a magatartás is?
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Mi van akkor, ha felveszik a gyereket az álomsuliba, de nem bírja a hajtást? Hogyan lehet átjelentkezni máshova? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Lezajlott a középiskolai felvételi, mostanra pedig a legtöbbeknek már van némi elképzelésük arról, hogy hány pontot értek el az írásbelin, és milyen iskolákba érdemes jelentkezniük. Azonban ha a tanulót fel is veszik az „álomiskolájába”, még előfordulhat, hogy időközben derül ki, hogy nem érzi ott jól magát, esetleg túl nagyok a követelmények, túl gyors a tempó, vagy épp az ellenkezője, túl könnyű.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint, ha a tanuló már középfokú iskolába jár, de szeretne átjelentkezni egy másikba, a továbbtanulása kizárólag átvélellel történhet. Ennek módját és feltételeit a „fogadó” középfokú intézmény igazgatója határozza meg.
Amennyiben a „fogadó” középiskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül próbálja átvenni a tanulót, úgy maga szabja meg az átvétel követelményeit. Például különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt írhat elő, és ezek eredménye alapján dönt az átvételről.
Átvételre ebben az esetben a tanév során bármikor sor kerülhet.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.