A nap kérdése: hogyan lehet átjelentkezni másik középiskolába?

Mi van akkor, ha felveszik a gyereket az álomsuliba, de nem bírja a hajtást? Hogyan lehet átjelentkezni máshova? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Lezajlott a középiskolai felvételi, mostanra pedig a legtöbbeknek már van némi elképzelésük arról, hogy hány pontot értek el az írásbelin, és milyen iskolákba érdemes jelentkezniük. Azonban ha a tanulót fel is veszik az „álomiskolájába”, még előfordulhat, hogy időközben derül ki, hogy nem érzi ott jól magát, esetleg túl nagyok a követelmények, túl gyors a tempó, vagy épp az ellenkezője, túl könnyű.

Az iskola határozza meg a követelményeket

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint, ha a tanuló már középfokú iskolába jár, de szeretne átjelentkezni egy másikba, a továbbtanulása kizárólag átvélellel történhet. Ennek módját és feltételeit a „fogadó” középfokú intézmény igazgatója határozza meg.

Amennyiben a „fogadó” középiskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül próbálja átvenni a tanulót, úgy maga szabja meg az átvétel követelményeit. Például különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt írhat elő, és ezek eredménye alapján dönt az átvételről.

Átvételre ebben az esetben a tanév során bármikor sor kerülhet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.