A nap kérdése: a tanulmányi pontokba beleszámít a szorgalom és a magatartás is?
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Mi van akkor, ha felveszik a gyereket az álomsuliba, de nem bírja a hajtást? Hogyan lehet átjelentkezni máshova? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Lezajlott a középiskolai felvételi, mostanra pedig a legtöbbeknek már van némi elképzelésük arról, hogy hány pontot értek el az írásbelin, és milyen iskolákba érdemes jelentkezniük. Azonban ha a tanulót fel is veszik az „álomiskolájába”, még előfordulhat, hogy időközben derül ki, hogy nem érzi ott jól magát, esetleg túl nagyok a követelmények, túl gyors a tempó, vagy épp az ellenkezője, túl könnyű.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint, ha a tanuló már középfokú iskolába jár, de szeretne átjelentkezni egy másikba, a továbbtanulása kizárólag átvélellel történhet. Ennek módját és feltételeit a „fogadó” középfokú intézmény igazgatója határozza meg.
Amennyiben a „fogadó” középiskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül próbálja átvenni a tanulót, úgy maga szabja meg az átvétel követelményeit. Például különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt írhat elő, és ezek eredménye alapján dönt az átvételről.
Átvételre ebben az esetben a tanév során bármikor sor kerülhet.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.