Így dicsérte az államtitkár a központi írásbeli rendszerét.
A központi középfokú írásbeli felvételi vizsgarendszer egy „jól összeállított, évek óta beállt rendszer” – hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, a szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában - írja az MTI. Mint elmondta, a feladattípusokra tudatosan fel lehet készülni, hiszen a korábbi évek feladatsorai elérhetők és begyakorolhatók.
A központi felvételi vizsgák január 24-én, 10 órakor kezdődnek a 9. évfolyamra, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok számára. Országszerte 560 helyszínen több mint 70 ezer tanuló írja meg a központi írásbelit, magyar nyelvből és matematikából adva számot tudásáról.
Az M1 műsorában az államtitkárt arról is kérdezték, mire érdemes a diákoknak – és a felkészülést segítő szakembereknek – a leginkább odafigyelni az írásbeli vizsgák kapcsán. Varga-Bajusz Veronika szerint a legfontosabb szempont, hogy a tanulók kipihenten érkezzenek a megmérettetésre, hiszen kétszer 45 percen keresztül komoly koncentrációt igényel a feladatok megoldása.
„Úgy gondolom, hogy olyan nagy meglepetés már nem lesz a diákoknak. Hiszen ezek a feladatsorok elérhetőek, kipróbálhatóak, begyakorolhatóak.”
- mondta az államtitkár.
Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit
A beszélgetés során az is szóba került, hogy a már hosszú évek óta alkalmazott felmérési forma mennyire alkalmas a diákok tudásának mérésére, illetve milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre ezzel kapcsolatban. Az államtitkár kiemelte, hogy a felvételi tesztsor egy egészen jól összeállított, most már évek óta fennálló rendszer. Mivel jól látható, milyen típusú feladatok vannak, ezért jól fel is lehet rá készülni: az előző évek feladatai elérhetőek mindenki számára, azokat lehet gyakorolni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
