Varga-Bajusz Veronika: a központi írásbeli egy "jól összeállított, évek óta beállt rendszer"
Így dicsérte az államtitkár a központi írásbeli rendszerét.
Eduline/MTI
A központi középfokú írásbeli felvételi vizsgarendszer egy „jól összeállított, évek óta beállt rendszer” – hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, a szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában - írja az MTI. Mint elmondta, a feladattípusokra tudatosan fel lehet készülni, hiszen a korábbi évek feladatsorai elérhetők és begyakorolhatók.
A központi felvételi vizsgák január 24-én, 10 órakor kezdődnek a 9. évfolyamra, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok számára. Országszerte 560 helyszínen több mint 70 ezer tanuló írja meg a központi írásbelit, magyar nyelvből és matematikából adva számot tudásáról.
Az M1 műsorában az államtitkárt arról is kérdezték, mire érdemes a diákoknak – és a felkészülést segítő szakembereknek – a leginkább odafigyelni az írásbeli vizsgák kapcsán. Varga-Bajusz Veronika szerint a legfontosabb szempont, hogy a tanulók kipihenten érkezzenek a megmérettetésre, hiszen kétszer 45 percen keresztül komoly koncentrációt igényel a feladatok megoldása.
„Úgy gondolom, hogy olyan nagy meglepetés már nem lesz a diákoknak. Hiszen ezek a feladatsorok elérhetőek, kipróbálhatóak, begyakorolhatóak.”
A beszélgetés során az is szóba került, hogy a már hosszú évek óta alkalmazott felmérési forma mennyire alkalmas a diákok tudásának mérésére, illetve milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre ezzel kapcsolatban. Az államtitkár kiemelte, hogy a felvételi tesztsor egy egészen jól összeállított, most már évek óta fennálló rendszer. Mivel jól látható, milyen típusú feladatok vannak, ezért jól fel is lehet rá készülni: az előző évek feladatai elérhetőek mindenki számára, azokat lehet gyakorolni.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
