Varga-Bajusz Veronika: a központi írásbeli egy "jól összeállított, évek óta beállt rendszer"
Így dicsérte az államtitkár a központi írásbeli rendszerét.
Eduline/MTI
A központi középfokú írásbeli felvételi vizsgarendszer egy „jól összeállított, évek óta beállt rendszer” – hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, a szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában - írja az MTI. Mint elmondta, a feladattípusokra tudatosan fel lehet készülni, hiszen a korábbi évek feladatsorai elérhetők és begyakorolhatók.
A központi felvételi vizsgák január 24-én, 10 órakor kezdődnek a 9. évfolyamra, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok számára. Országszerte 560 helyszínen több mint 70 ezer tanuló írja meg a központi írásbelit, magyar nyelvből és matematikából adva számot tudásáról.
Az M1 műsorában az államtitkárt arról is kérdezték, mire érdemes a diákoknak – és a felkészülést segítő szakembereknek – a leginkább odafigyelni az írásbeli vizsgák kapcsán. Varga-Bajusz Veronika szerint a legfontosabb szempont, hogy a tanulók kipihenten érkezzenek a megmérettetésre, hiszen kétszer 45 percen keresztül komoly koncentrációt igényel a feladatok megoldása.
„Úgy gondolom, hogy olyan nagy meglepetés már nem lesz a diákoknak. Hiszen ezek a feladatsorok elérhetőek, kipróbálhatóak, begyakorolhatóak.”
A beszélgetés során az is szóba került, hogy a már hosszú évek óta alkalmazott felmérési forma mennyire alkalmas a diákok tudásának mérésére, illetve milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre ezzel kapcsolatban. Az államtitkár kiemelte, hogy a felvételi tesztsor egy egészen jól összeállított, most már évek óta fennálló rendszer. Mivel jól látható, milyen típusú feladatok vannak, ezért jól fel is lehet rá készülni: az előző évek feladatai elérhetőek mindenki számára, azokat lehet gyakorolni.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
