2026. január 24-én, szombat délelőtt 10 órakor írják a diákok a központi írásbeli felvételit magyarból és matematikából. Azoknak kell számot adniuk tudásukról, akik a következő tanévben olyan középiskolában szeretnék kezdeni a kilencedik évfolyamot, ahol ez a – sokak által hírhedten nehéznek tartott – felvételi feltétel, illetve azoknak is, akik 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba jelentkeznek.

Mindkét tantárgyból 45 perc áll rendelkezésre, a maximálisan megszerezhető pontszám pedig 50–50 pont.

Nem csak a tankönyvi anyagot kérik számon

Fontos tudni, hogy a központi írásbeli nem pusztán az iskolai tananyag elsajátítását méri. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a feladatsorok olyan készségeket és kompetenciákat is vizsgálnak, amelyekre a középiskolában is szükség lesz. Tantárgytól függetlenül gyakran új helyzetekben, kreatívan kell alkalmazni az addig tanultakat.

Azokban az intézményekben, ahol kötelező a központi felvételi, a diák összpontszámának legalább felét az írásbeli eredménye adja. Hogy mindkét tárgy eredményét figyelembe veszik-e, vagy csak a magyart, esetleg csak a matematikát, arról az iskolák saját hatáskörben döntenek. Arra is van példa, hogy az egyik tantárgy pontszáma nagyobb súlyt kap, mint a másiké – a pontos szabályokat mindig az adott intézmény felvételi tájékoztatójában érdemes megnézni.

Versenyhelyzet, ami extra nyomást jelent

Ahogy közeledik a vizsga napja, a stressz is egyre jobban fokozódik a diákoknál és a szüleiknél is egyaránt. Az Eduline-on korábban foglalkoztunk már az egységes felvételi rendszer problémáival, a stresszt pedig tovább fokozza, hogy nem egy hagyományos, jegyre menő dolgozatról van szó, hanem egy versenyvizsgáról, ahol a teljesítményeket egymáshoz mérik.

Míg egy iskolai dolgozatnál annyi ötös születik, amennyit a tudás megenged, itt sorrend áll fel a diákok között. A cél sokaknál nem egyszerűen a „jó teljesítmény”, hanem az, hogy jobbak legyenek a többieknél, és bejussanak az áhított gimnáziumba.

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Mit tegyenek az utolsó napokban a diákok?

Az utolsó hajrával kapcsolatban Schiller Mariann magyar–angol szakos tanárt, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagját kérdeztük.

„Amit konkrétan ajánlani tudok, hogy már ne kezdjenek semmi újat tanulni. Érdemes átnézni néhány korábbi felvételit, és ami talán a legfontosabb: figyeljék közben az órát, mert időre kell dolgozni. Ha valamit gyakorolni szeretnének még, akkor az az időbeosztás legyen” – tanácsolja a pedagógus.

Ennek része az is, hogy a diákok megtanulják, ha egy feladat nem megy, nyugodtan lépjenek tovább a következőre. Ha túl sok időt töltenek egy elakadással, a végén azokra sem marad idejük, amelyeket egyébként biztosan meg tudnának oldani.

„Teljesen rendben van, ha kihagyják, ami nem megy, és ha marad idő, a végén visszatérnek rá” – teszi hozzá.

Itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa

A szövegértés kulcskérdés

Schiller Mariann szerint gyakori hiba az, hogy a diákok nem elég alaposan olvassák el a feladatokat. Nagyon fontos, hogy akár lassan, többször is átolvassák a szöveget. A feladat megértése sok esetben már fél válasz, hiszen maga a kérdés gyakran segíti a megoldást. „Minden évben látunk olyan dolgozatokat, amelyek kiváló válaszokat adnak – csak épp egy másik kérdésre” – fogalmaz.

A magyar felvételin különösen nagy szerepe van a szövegértésnek, még akkor is, ha ezt nem pontozzák önálló feladatként. Ez otthon is gyakorolható: elő lehet venni korábbi feladatsorokat, és akár csak a kérdések pontos megértésére koncentrálni.

„Ami túl egyszerűnek tűnik, az általában tényleg az. Ami nehéz, azt viszont többször el kell olvasni. Ha megértettük a feladatot, általában meg is tudjuk oldani. Ha pedig végképp nem megy, akkor ki kell hagyni.”

Mit tehetnek a szülők, ha nagyon stresszel a diák?

A pedagógus szerint a szülők szerepe kulcsfontosságú abban, hogy mekkora teherként élik meg a gyerekek a felvételit:

„Bár ez nagyon gyerekfüggő, de azt gondolom, leginkább azzal segíthetik a szülők a gyerekeiket, ha nem érzékeltetik azt, hogy ez egy életbevágóan fontos vizsga.”

Túlzás azt mondani, hogy itt dől el egy gyerek egész élete. Minden jó iskolában vannak kevésbé jól teljesítő osztályok vagy tanárok, és a kevésbé elit iskolákban is rengeteg remek pedagógus és közösség van. Ez azért is fontos, mert sok gyereket kifejezetten nyomaszt az a felelősség, amit a szülők – sokszor akaratlanul – rájuk helyeznek. Ez különösen igaz a 6 és 8 osztályos gimnáziumba készülőkre, de a nyolcadikosokra is.

„Ha a szülő nyugodt, a gyerekből is könnyebben jön elő az, amit tud” – hangsúlyozza a tanár. Szerinte az a cél, hogy a diák se többet, se kevesebbet ne teljesítsen annál, mint amire képes. Így kerülhet olyan közegbe, ahol hozzá hasonló tudású és érdeklődésű társakkal tanulhat együtt.

Kipihenten a vizsgára

A felkészülés mellett a pihenés legalább ugyanolyan fontos. Mindenki a legjobb formáját szeretné adni, de ehhez nyugalom kell. Nagyon lényeges, hogy a diákok kipihenten – még ha egy kicsit szorongva is – jókedvvel érkezzenek a vizsgára. Aludjanak sokat, vigyék magukkal a kedvenc kabalájukat, egy nagy tábla csokit és folyadékot is.

„Az utolsó napokban inkább kényeztetni kell a gyereket. Hagyja ki a pénteki edzést, a különórát, menjen haza, játsszon, olvasson. Ha jól esik neki, nézzen át még egy feladatsort, de már ne oldja meg. Aludni kell, enni kell, reggelire pedig jöhet a kedvenc kása vagy szendvics.”

A vizsgadrukk szinte mindenkiben ott van, de nem mindegy, mennyire nagyítjuk fel. „Kipihenten, viszonylag nyugodtan kell megérkezni – még akkor is, ha odabent már nem lesz mindenki az.”

Középiskolai felvételi 2026: mit lehet tenni akkor, ha a diák pont a felvételi előtt töri el a kezét?

Nem feltétlen akkor van gond, ha nehezek a feladatok

Nem szabad akkor sem kétségbe esni, ha túl nehéznek bizonyul az írásbeli. Sokszor nem az okozza a legnagyobb problémát, ha a feladatsor nehéz, hanem ha túl könnyű. Ilyenkor ugyanis az eredmények is nagyon hasonlóak lesznek, és akár 1-2 pont különbség is komoly sorrendbeli különbségeket okozhat, ami óriási lelki terhet jelenthet.

„Ha egy feladat nehéz, és emiatt lejjebb megy az átlag, az mindenkire igaz. A gond inkább az, hogy egyes gyerekek begörcsölnek attól, hogy nem tudtak megoldani valamit, amit korábban igen – csak azért, mert most nehezebb volt.” Éppen ezért fontos újra és újra hangsúlyozni: ez a vizsga tényleg számít, de nem határozza meg egy gyerek egész életét.