Középiskolai felvételi: hol kell megjelölni, melyik iskolába szeretne jelentkezni a diák?

Iskolától függ, hogy milyen formában és meddig kell a diákoknak leadni a kiválasztott iskolák sorrendjét.

  • Eduline

A középiskolai felvételihez szükséges felvételi lapokat (a jelentkezési lap és tanulói adatlap) a KIFIR rendszerben kell elkészíteni, majd a diák által választott középiskolába, valamint az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.

Középiskolai felvételi 2026: meg lehet utólag változtatni, hogy hol szeretném megírni a központi írásbelit?

A 8. osztályos tanulóknak a továbbtanulással kapcsolatos adataikat – vagyis a választott iskolákat és azok sorrendjét – saját általános iskolájukban kell leadniuk. Hogy pontosan milyen formában és meddig, azt az adott általános iskola határozza meg – tájékoztat róla az Oktatási Hivatal.

Az általános iskolák általában 2026. január eleje és február közepe között gyűjtik össze a nyolcadikosok jelentkezési szándékait. Ezek alapján készítik el a KIFIR rendszerben a felvételi lapokat, legkésőbb 2026. február 19-ig.

A KIFIR rendszerét a szülők is használhatják

A program megkönnyíti az adatok rögzítését, így nem kell kézzel kitölteni az adatlapokat, és az általános iskoláknak is kevesebb adminisztrációt jelent. Arról, hogy a szülők online töltsék-e ki az adatokat, arról az általános iskola dönt. Az adatok papíron is leadhatók, ezek a lapok az iskola és a szülők közti kommunikációt szolgálják, így azok az iskolánál maradnak.

Fontos tudni, hogy a tanulói adatlap csak az Oktatási Hivatal zárt rendszerébe kerül, a középiskolák nem látják, így a felvételi döntést nem befolyásolja, hogy a diák az iskolákat hányadik helyen jelölte meg.

A nyolcadikos diákok szüleinek szóló KIFIR alkalmazást itt érhetik el.

Ha a tanuló 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezik (tehát nem a 9. évfolyamra), a felvételi lapokat akár a szülő önállóan is kitöltheti, de az általános iskola is segíthet az elkészítésükben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.