A központi írásbeli nem a logikát és a valós tudást mérte - írta szerkesztőségünknek Pálnagy Szilárd, aki nyolcadikos felvételizőként petíciót is indított. Levelét teljes egészében közöljük.
Informatikusnak készülök, pontosan tudom, mi az a RAM, az SSD, és hogyan épül fel egy modern rendszer. Mégis úgy jöttem haza a központi vizsgáról, hogy elkeseredtem: a rendszer nem a logikámat és a valós tudásomat mérte, hanem elavult adatok és hexameterek bemagolását kérte számon.
Magyarból és matekból is bőven 40 pont feletti írásbelire volt szüksége azoknak a negyedikeseknek, akiket az ország legjobb gimnáziumaiba hívtak be szóbelizni tavaly.
Úgy érzem, az iskola ma sokszor nem tanít, hanem „butít” és büntet (például magatartás miatti szaktárgyi egyesekkel). Ezért összeírtam egy 8 pontos reformjavaslatot, amelyben olyan megoldásokat javaslok, mint a 7. osztályos szakosodás, a modern technológiai oktatás és a logikára épülő „Open Book” vizsgák.
Szeretném, ha a generációm hangja is eljutna a döntéshozókhoz.
Nem egy „siralmas” pontszám vagyunk a rendszerben, hanem a jövő szakemberei, akik egy élhetőbb, logikusabb iskolát szeretnének.
Szilárd 8 pontos petícióját itt tudjátok elolvasni.
A központi írásbeli vizsgák kijavítása után minden vizsgázónak joga van megnézni a dolgozatát, és ha az értékelés nem a hivatalos javítási útmutató szerint történt, észrevételt vagy akár fellebbezést is benyújtani.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
