A központi írásbeli nem a logikát és a valós tudást mérte - írta szerkesztőségünknek Pálnagy Szilárd, aki nyolcadikos felvételizőként petíciót is indított. Levelét teljes egészében közöljük.
Informatikusnak készülök, pontosan tudom, mi az a RAM, az SSD, és hogyan épül fel egy modern rendszer. Mégis úgy jöttem haza a központi vizsgáról, hogy elkeseredtem: a rendszer nem a logikámat és a valós tudásomat mérte, hanem elavult adatok és hexameterek bemagolását kérte számon.
Magyarból és matekból is bőven 40 pont feletti írásbelire volt szüksége azoknak a negyedikeseknek, akiket az ország legjobb gimnáziumaiba hívtak be szóbelizni tavaly.
Úgy érzem, az iskola ma sokszor nem tanít, hanem „butít” és büntet (például magatartás miatti szaktárgyi egyesekkel). Ezért összeírtam egy 8 pontos reformjavaslatot, amelyben olyan megoldásokat javaslok, mint a 7. osztályos szakosodás, a modern technológiai oktatás és a logikára épülő „Open Book” vizsgák.
Szeretném, ha a generációm hangja is eljutna a döntéshozókhoz.
Nem egy „siralmas” pontszám vagyunk a rendszerben, hanem a jövő szakemberei, akik egy élhetőbb, logikusabb iskolát szeretnének.
Szilárd 8 pontos petícióját itt tudjátok elolvasni.
A központi írásbeli vizsgák kijavítása után minden vizsgázónak joga van megnézni a dolgozatát, és ha az értékelés nem a hivatalos javítási útmutató szerint történt, észrevételt vagy akár fellebbezést is benyújtani.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
