A központi írásbeli nem a logikát és a valós tudást mérte - írta szerkesztőségünknek Pálnagy Szilárd, aki nyolcadikos felvételizőként petíciót is indított. Levelét teljes egészében közöljük.
Informatikusnak készülök, pontosan tudom, mi az a RAM, az SSD, és hogyan épül fel egy modern rendszer. Mégis úgy jöttem haza a központi vizsgáról, hogy elkeseredtem: a rendszer nem a logikámat és a valós tudásomat mérte, hanem elavult adatok és hexameterek bemagolását kérte számon.
Magyarból és matekból is bőven 40 pont feletti írásbelire volt szüksége azoknak a negyedikeseknek, akiket az ország legjobb gimnáziumaiba hívtak be szóbelizni tavaly.
Úgy érzem, az iskola ma sokszor nem tanít, hanem „butít” és büntet (például magatartás miatti szaktárgyi egyesekkel). Ezért összeírtam egy 8 pontos reformjavaslatot, amelyben olyan megoldásokat javaslok, mint a 7. osztályos szakosodás, a modern technológiai oktatás és a logikára épülő „Open Book” vizsgák.
Szeretném, ha a generációm hangja is eljutna a döntéshozókhoz.
Nem egy „siralmas” pontszám vagyunk a rendszerben, hanem a jövő szakemberei, akik egy élhetőbb, logikusabb iskolát szeretnének.
Szilárd 8 pontos petícióját itt tudjátok elolvasni.
A központi írásbeli vizsgák kijavítása után minden vizsgázónak joga van megnézni a dolgozatát, és ha az értékelés nem a hivatalos javítási útmutató szerint történt, észrevételt vagy akár fellebbezést is benyújtani.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
