Az érdekvédelmi szervezeteket is elgáncsolja a státusztörvény
A státusztörvény bevezetésével komolyan korlátozhatják a pedagógusok érdekeit képviselő szervezeteket.
A státusztörvény bevezetésével komolyan korlátozhatják a pedagógusok érdekeit képviselő szervezeteket.
"Jogszerű, szakszerű és arányos" volt a rendőri intézkedés a hétfői kordonbontásnál.
Pedagógusok, oktatók, oktatást segítők, diákok, szülők és mindenki, aki szívügyének tartja az emberi jogokat! Fogjunk össze, lépjünk fel a kicsinyes bosszú, és az azt szolgáló kormányzati elnyomó intézkedések ellen! - írják a tanári- és civil szakszervezetek Facebookon.
Ezzel együtt az egyik érdekvédő szerint az sem egyértelmű, hogy a pedagógusok béremelése valóban meg fog történni még idén.
A költészet napjára áthallásos verseket írtak föl Szeged több pontján az oktatás helyzete miatt tiltakozó szülők.
Nem fogadták el a szakszervezetek a brit kormány 4,3 százalékos ajánlatát, április végén ismét sztrájkolnak az országban.
Bár április 6-án elkezdődött a jól megérdemelt tavaszi pihenés, ez a hét sem telt eseménytelenül. Kiderült, melyik tankönyvekből tanulhatnak a diákok a következő tanévben, már több mint háromezren írták alá, hogy felmondanának, ha elfogadják a státusztörvényt, közben pedig vészesen közeleg a tavaszi érettségi. Mutatjuk, mik voltak a hét legfontosabb történései.
Az egyik szakszervezet az információáramlást erősítené, noha tapasztalataik szerint van, ahol az iskolaigazgató megpróbálja megakadályozni, hogy a pedagógusok az új státuszukról szóló értekezletet hívjanak össze.
A magyar és a brit fizetések közti különbségeket jól jelzi, hogy a brit érdekvédők úgy készülnek sztrájkra, hogy szeptemberrel forintra átszámítva egymillió fölé nő a kezdő pedagógusok bére.
A fővárosi iskolák helyzetét részletesebben ismerjük, mert nagyobb figyelmet kaptak a sajtóban. Vidéken azonban nehezebb rávenni a pedagógusokat a nyilatkozásra, mert félnek a következményektől. Van iskola, ahol kifejezetten megtiltották a tantestületnek, hogy interjút adjanak.
Egy hasonló német ügyben pedig precedens értékű döntés születhet hónapokon belül.
Csütörtök délután a pedagógusok meghallgatásával folytatódott a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott pedagógusok bírósági ügye.
Már a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szakbizottsága is párbeszédet javasol a még elégséges szolgáltatással kapcsolatban.
Mintegy 30 ezer iskolai dolgozó - portás, büfés, iskolabusz-vezető - hirdetett háromnapos sztrájkot a városban.
A kormány szerint már több mint 15 ezren véleményezték a belső értékelési rendszert, a kitöltők nagy része pedig egyetért annak koncepciójával. Ennek ellenére ezen a héten is volt tüntetés, a közoktatásban kétnapos, a szakképzésben határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a pedagógusok, a PSZ pedig öt kérdésben népszavazást is kezdeményezne. Összeszedtük az elmúlt hét legfontosabb történéseit.
"Sikerpropagandával" reagált a Kulturális-és Innovációs Minisztérium a szakképzésben oktatók sztrájkjára. Szerintük megbecsülik a dolgozókat és a kötelező óraszám visszaállítása sem szükséges.
Elkezdődött az újabb kétnapos és határozatlan idejű pedagógussztrájk, a tanári érdekképviseletek szerint viszont júliusnál hamarabb aligha lehet megegyezés a kormánnyal.
A kormány tavaly áprilisra visszamenőleg is emelné a hónapok óta sztrájkoló pedagógusok béreit.
A héten újabb fontos jelentkezési határidő ért véget, mutatjuk, mi vár azokra, akik középiskolába jelentkeztek. A hétvégén kormányinfót is tartottak, ahol ismét előkerült az oktatás helyzete, illetve a tanári szakszervezetek bejelentették a következő országos sztrájk időpontját. Elhoztuk a hét legfontosabb híreit.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) meghirdette a következő sztrájknapokat, most már nemcsak a közoktatásban, hanem a szakképzésben is.