Az egyik szakszervezet az információáramlást erősítené, noha tapasztalataik szerint van, ahol az iskolaigazgató megpróbálja megakadályozni, hogy a pedagógusok az új státuszukról szóló értekezletet hívjanak össze.
Sok pedagógus még nincs is tisztában azzal, mit jelent majd rájuk nézve a státusztörvény, ezért a személyes információátadást igyekeznek erősíteni – mondta az Eduline kérdésére Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja, miután az érdekvédők kedden késő estig arról tartottak megbeszélést, mit tehetnek a kormányzati tervek szerint júliusban bevezetni tervezett új „köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” ellen. Emellett hálózatépítésben is gondolkodnak, hogy könnyebben megtalálják egymást az eddig sokszor egymástól elszigetelve tiltakozó tanárok.
Az aHang civil szervezet oldalán már 3 ezernél is több pedagógus jelezte: el fogja hagyni a pályát, ha bevezetik az új jogállást, amely növelné a napi maximális munkaidőt, 15 napra a szabadsága alatt is be lehetne rendelni általa a pedagógusokat, döntési jogköröket vonna el a nevelőtestületektől és azt is megtiltja, hogy a pedagógusok kritikusan szólaljanak fel a közoktatás állapotával kapcsolatban.
Nagy Erzsébet azt mondja, igyekeznek tudatosítani a kollégáikban, hogy a tantestületek egyharmada már összehívhat olyan tantestületi ülést, ahol beszélnek erről a módosításról. Noha az érdekvédő szerint az iskolaigazgatók között van olyan, aki igyekszik ezt megakadályozni.
Húsvét után sztrájk
A szakszervezetek április 24-re sztrájknapot terveznek, de kérdésünkre Nagy azt még nem tudta megmondani, itt mekkora részvételre számítanak, ugyanis elmondása alapján elsősorban húsvét után fognak hozzá résztvevőket toborozni. A szervezésről a másik tanári érdekképviselettel, a Pedagógusok Szakszervezetével is egyeztetnek, akik elmondása alapján azt jelezték, ők is csatlakoznak a munkabeszüntetéshez.
Arra a kérdésünkre, hogy a gyakorlatilag ellehetetlenített sztrájkjog mellett ezt hogyan teszik meg, azt felelte, erre már vannak bevett módszereik, mint a gördülő sztrájk, illetve, hogy ha elegen sztrájkolnak, akkor elérhetik, hogy az intézményvezető tanítás helyett aznapra csak gyerekfelügyeletet rendeljen el. Hozzáteszi: a szakképzésben dolgozók viszont teljes körűen tudnak sztrájkolni, mert egy ezzel kapcsolatos perben a bíróság márciusban nekik adott igazat.
A PDSZ közösségi oldalán azóta arról is posztolt, az Európai Bizottság a demokrácia védelméért szóló csomagjáról tartandó online konzultációjára is megpróbálnának észrevételeket beküldeni a státusztörvény „demokráciával össze nem egyeztethető" részeiről, illetve arról, mit lehetne azok ellen tenni.
A közösségépítés kevés
A szakszervezetis az által fontosnak tartott informálás szempontjából pozitívumnak tartja, hogy számos iskolában, illetve településen alakultak kisebb-nagyobb informális pedagógusközösségek. Ezek egy része már tiltakozó akciókat is szervezett. Ugyanakkor Nagy nemcsak attól tart, hogy ezek egy idő után „elfáradnak”, de attól is, hogy ezek a szakszervezetekkel szembeni szkepszis miatt jönnek létre párhuzamos struktúraként.
Az új törvény ugyanis a szakszervezetek dolgát is megnehezíti, mert ha egy szakszervezet nem tudja a tagságában a teljes foglalkoztatotti kör 10 százalékát, nem kell velük egyeztetnie az oktatásirányításnak. Az érdekvédők ezért tagokat is igyekeznek toborozni, mondván: a civil közösségek tiltakozásokra alkalmasak lehetnek, viszont a szakszervezetek azok, akikkel jogilag is kötelező leülni tárgyalni.
Ha a többség nem szakszervezeti tag, azzal a kormány szekerét tolják
– fogalmaz Nagy Erzsébet.
Felemás egyeztetések
A kormány szerint az új törvénnyel egyszerűbb lesz a jogalkalmazás, mert nem háromféle különböző törvény alapján fogják foglalkoztatni a pedagógusokat. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára parlamenti kérdésre válaszolva kijelentette, a céljuk, hogy javítsák „a köznevelés eredményességét és színvonalát”, a minőségi teljesítményt központba helyezve.
A szakszervezetek azonban úgy érvelnek: számos megfogalmazott célt az új jogállás bevezetése nélkül is meg lehetne oldani. Nagy Erzsébet a törvény kevés pozitívumai egyikének tartja például az óvónők munkaidejében bevezetett átfedést, ahol át tudják beszélni a dolgokat. Ám szerinte ezt az új státusz nélkül is be lehetne vezetni.
A PDSZ országos választmányi tagja azt mondja, ő több olyan egyeztetésen is részt vett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral és Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkárral, ahol visszatérően ezt ismételgette, mire elmondása szerint azt a választ kapta, hogy „tudomásul vették” az álláspontjukat.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
