Nagy felmondási hullám jöhet a közoktatásban, ha elfogadják a státusztörvényt?

Már most nagy tanárhiány van, de a kormány tervezett változtatásai után még többen hagynák el a közoktatást.

  • Eduline

Az aHangon futó aláírásgyűjtést, már közel háromezren írták alá, ebben a tanárok azt jelzik, hogy elhagynák a pályát, amennyiben az kormány benyújtja, a parlament pedig megszavazza ezt a törvénytervezetet.

Ez a változás többek között azt jelentené, hogy

  • 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
  • a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
  • azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 6 hónapra emelkedne,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését

- foglalta össze a hvg.hu. A tervezett státuszváltozás a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azt mutatja meg, hogy a fokozódó pedagógushiányt azzal akarják „kezelni”, hogy a pályán maradó tanárokat kényszerítik még több munkára.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is megszólalt

Szerintük a kormány az utóbbi években intézkedéseivel fokozatosan kiüresítette a "közszolgálatiságot" és folyamatosan egyre nagyobb munkavállalói csoportokat szorított ki belőle. Kiemelik, hogy a folyamat végeként arra törekszik a kormány, hogy a pedagógusok körében annak maradék garanciáit és kedvezményeit is felszámolja. Lehet erre az intézkedésre úgy tekinteni, mint a tanárok elégedetlenségi és engedetlenségi mozgalmával szembeni retorzió, de az sokkal többet árul el arról, hogy a kormányzat mennyire semmibe veszi a köz javát és a közösséget szolgálók munkáját - fogalmaznak. Az FDSZ felhívja a kormány figyelmét, hogy ne rontsa tovább az egyébként is rendkívül súlyos és feszült helyzetet.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.