Végre megegyezhet a román kormány a hetek óta sztrájkoló pedagógusokkal

A román miniszterelnök hétfő reggelig vár választ a szakszervezetek képviselőitől.

  • Eduline/MTI

Megegyezett a román kormány a három legnagyobb tanügyi szakszervezettel a közoktatást három hete megbénító sztrájk lezárásának feltételeiről - jelentette be a vasárnapi rendkívüli kormányülés elején a miniszterelnök.

Nicolae Ciuca elmondta: a tanügyi alkalmazottak júniustól azonnali 25 százalékos béremelést kapnak, az év végéig elfogadandó új közalkalmazotti bértörvényben a tanügyi bértáblát az országos átlag fölé emelik, vagyis a kezdő tanár fizetése egyenlő lesz az országos átlagbérrel, január elsejétől pedig a tanügyi alkalmazottak megkapják a törvény által előírt (lépcsőzetesen bevezetendő) újabb béremelés 50 százalékát.

Az intézkedés azt követően történt, hogy a szakszervezetek három héttel ezelőtt határozatlan idejű sztrájkot rendeltek el, amelyhez az ország tanárainak több mint fele csatlakozott, így az érettségi vizsgák is veszélybe kerültek.

A kormány múlt hét elején hozott sürgősségi rendeletében már megemelte 1000 lejjel (74 500 forint) a tanárok illetve 400 lejjel a kisegítő személyzet havi bruttó bérét júniustól, de a szakszervezetek ezzel elégedetlenek voltak, mert ez a korábbi fizetésekhez képest csak 18-24 százalékos azonnali béremelést jelentett az általuk követelt 25 százalék helyett. A január elsejétől beígért újabb béremelés mértéke is emelkedett a kormány mostani bérajánlatban: korábban 40, majd 45 százalékos ajánlatot tett a kabinet (a régi és a leendő bértábla közti különbséget véve alapul).

Jelenleg a nettó átlagbér meghaladja a 4000 lejt Romániában, míg egy kezdő pedagógus mintegy 2500 lejes nettó fizetést kap, tehát a sztrájkolók mintegy 60 százalékos béremelést akarnak elérni, amiből 25 százalékot azonnal.

Ciuca elmondása szerint a nap folyamán a kormány közzéteszi a megállapodás alapján kidolgozandó sürgősségi rendelet tervezetét, amelyre hétfő reggelig vár választ a sztrájkoló pedagógusok képviselőitől. Amennyiben elfogadják az ajánlatot, a kormány hétfőn egy újabb rendkívüli ülésen hatályba is lépteti a konfliktust lezáró jogszabályt.

Megerősítették a miniszterelnök által mondottakat a kormány székházából a vasárnap reggeli egyeztetésről távozó szakszervezeti vezetők is, akik szerint a sztrájknak csak akkor lesz vége, ha a kormány jogi hatályú rendeletet (nem szándéknyilatkozatot) fogad el ígéreteiről.

A vasárnapi kormányülésen a sztrájk miatt ellehetetlenített szóbeli érettségi vizsgák "kiváltásáról" fogad el rendeletet a kormány. Az eredeti ütemterv szerint ugyanis az érettségi szóbeli vizsgáit hétfőn kellett volna megkezdeni. A rendelet szerint az idei nyári érettségi vizsgaidőszakban nem rendeznek szóbeli vizsgát a román nyelvű, anyanyelvű, és idegen nyelvű kommunikációs képességek, illetve a digitális kompetenciák felmérésére, ezek helyett a líceumi osztályzatok alapján kapnak minősítést az érettségizők egy később megjelenő módszertan alapján.

Az érettségi írásbeli vizsgái az ütemterv szerint június 26-án kezdődnek Romániában.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.