Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A román miniszterelnök hétfő reggelig vár választ a szakszervezetek képviselőitől.
Megegyezett a román kormány a három legnagyobb tanügyi szakszervezettel a közoktatást három hete megbénító sztrájk lezárásának feltételeiről - jelentette be a vasárnapi rendkívüli kormányülés elején a miniszterelnök.
Nicolae Ciuca elmondta: a tanügyi alkalmazottak júniustól azonnali 25 százalékos béremelést kapnak, az év végéig elfogadandó új közalkalmazotti bértörvényben a tanügyi bértáblát az országos átlag fölé emelik, vagyis a kezdő tanár fizetése egyenlő lesz az országos átlagbérrel, január elsejétől pedig a tanügyi alkalmazottak megkapják a törvény által előírt (lépcsőzetesen bevezetendő) újabb béremelés 50 százalékát.
Az intézkedés azt követően történt, hogy a szakszervezetek három héttel ezelőtt határozatlan idejű sztrájkot rendeltek el, amelyhez az ország tanárainak több mint fele csatlakozott, így az érettségi vizsgák is veszélybe kerültek.
A kormány múlt hét elején hozott sürgősségi rendeletében már megemelte 1000 lejjel (74 500 forint) a tanárok illetve 400 lejjel a kisegítő személyzet havi bruttó bérét júniustól, de a szakszervezetek ezzel elégedetlenek voltak, mert ez a korábbi fizetésekhez képest csak 18-24 százalékos azonnali béremelést jelentett az általuk követelt 25 százalék helyett. A január elsejétől beígért újabb béremelés mértéke is emelkedett a kormány mostani bérajánlatban: korábban 40, majd 45 százalékos ajánlatot tett a kabinet (a régi és a leendő bértábla közti különbséget véve alapul).
Jelenleg a nettó átlagbér meghaladja a 4000 lejt Romániában, míg egy kezdő pedagógus mintegy 2500 lejes nettó fizetést kap, tehát a sztrájkolók mintegy 60 százalékos béremelést akarnak elérni, amiből 25 százalékot azonnal.
Ciuca elmondása szerint a nap folyamán a kormány közzéteszi a megállapodás alapján kidolgozandó sürgősségi rendelet tervezetét, amelyre hétfő reggelig vár választ a sztrájkoló pedagógusok képviselőitől. Amennyiben elfogadják az ajánlatot, a kormány hétfőn egy újabb rendkívüli ülésen hatályba is lépteti a konfliktust lezáró jogszabályt.
Megerősítették a miniszterelnök által mondottakat a kormány székházából a vasárnap reggeli egyeztetésről távozó szakszervezeti vezetők is, akik szerint a sztrájknak csak akkor lesz vége, ha a kormány jogi hatályú rendeletet (nem szándéknyilatkozatot) fogad el ígéreteiről.
A vasárnapi kormányülésen a sztrájk miatt ellehetetlenített szóbeli érettségi vizsgák "kiváltásáról" fogad el rendeletet a kormány. Az eredeti ütemterv szerint ugyanis az érettségi szóbeli vizsgáit hétfőn kellett volna megkezdeni. A rendelet szerint az idei nyári érettségi vizsgaidőszakban nem rendeznek szóbeli vizsgát a román nyelvű, anyanyelvű, és idegen nyelvű kommunikációs képességek, illetve a digitális kompetenciák felmérésére, ezek helyett a líceumi osztályzatok alapján kapnak minősítést az érettségizők egy később megjelenő módszertan alapján.
Az érettségi írásbeli vizsgái az ütemterv szerint június 26-án kezdődnek Romániában.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).