A román miniszterelnök hétfő reggelig vár választ a szakszervezetek képviselőitől.
Megegyezett a román kormány a három legnagyobb tanügyi szakszervezettel a közoktatást három hete megbénító sztrájk lezárásának feltételeiről - jelentette be a vasárnapi rendkívüli kormányülés elején a miniszterelnök.
Nicolae Ciuca elmondta: a tanügyi alkalmazottak júniustól azonnali 25 százalékos béremelést kapnak, az év végéig elfogadandó új közalkalmazotti bértörvényben a tanügyi bértáblát az országos átlag fölé emelik, vagyis a kezdő tanár fizetése egyenlő lesz az országos átlagbérrel, január elsejétől pedig a tanügyi alkalmazottak megkapják a törvény által előírt (lépcsőzetesen bevezetendő) újabb béremelés 50 százalékát.
Az intézkedés azt követően történt, hogy a szakszervezetek három héttel ezelőtt határozatlan idejű sztrájkot rendeltek el, amelyhez az ország tanárainak több mint fele csatlakozott, így az érettségi vizsgák is veszélybe kerültek.
A kormány múlt hét elején hozott sürgősségi rendeletében már megemelte 1000 lejjel (74 500 forint) a tanárok illetve 400 lejjel a kisegítő személyzet havi bruttó bérét júniustól, de a szakszervezetek ezzel elégedetlenek voltak, mert ez a korábbi fizetésekhez képest csak 18-24 százalékos azonnali béremelést jelentett az általuk követelt 25 százalék helyett. A január elsejétől beígért újabb béremelés mértéke is emelkedett a kormány mostani bérajánlatban: korábban 40, majd 45 százalékos ajánlatot tett a kabinet (a régi és a leendő bértábla közti különbséget véve alapul).
Jelenleg a nettó átlagbér meghaladja a 4000 lejt Romániában, míg egy kezdő pedagógus mintegy 2500 lejes nettó fizetést kap, tehát a sztrájkolók mintegy 60 százalékos béremelést akarnak elérni, amiből 25 százalékot azonnal.
Ciuca elmondása szerint a nap folyamán a kormány közzéteszi a megállapodás alapján kidolgozandó sürgősségi rendelet tervezetét, amelyre hétfő reggelig vár választ a sztrájkoló pedagógusok képviselőitől. Amennyiben elfogadják az ajánlatot, a kormány hétfőn egy újabb rendkívüli ülésen hatályba is lépteti a konfliktust lezáró jogszabályt.
Megerősítették a miniszterelnök által mondottakat a kormány székházából a vasárnap reggeli egyeztetésről távozó szakszervezeti vezetők is, akik szerint a sztrájknak csak akkor lesz vége, ha a kormány jogi hatályú rendeletet (nem szándéknyilatkozatot) fogad el ígéreteiről.
A vasárnapi kormányülésen a sztrájk miatt ellehetetlenített szóbeli érettségi vizsgák "kiváltásáról" fogad el rendeletet a kormány. Az eredeti ütemterv szerint ugyanis az érettségi szóbeli vizsgáit hétfőn kellett volna megkezdeni. A rendelet szerint az idei nyári érettségi vizsgaidőszakban nem rendeznek szóbeli vizsgát a román nyelvű, anyanyelvű, és idegen nyelvű kommunikációs képességek, illetve a digitális kompetenciák felmérésére, ezek helyett a líceumi osztályzatok alapján kapnak minősítést az érettségizők egy később megjelenő módszertan alapján.
Az érettségi írásbeli vizsgái az ütemterv szerint június 26-án kezdődnek Romániában.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
