Akár az érettségiket is elhalaszthatják a romániai pedagógusok sztrájkja miatt

Miniszteri rendelettel hosszabbították meg a jelentkezési időszakot, mert a tanárok és az iskolai személyzet több mint kétharmada sztrájkol Romániában.

  • Eduline/MTI

A középiskolák végzőseiknek pénteken ér véget a tanév, az eredeti menetrend szerint június 12-én kezdődik a szóbeli, 26-án pedig az írásbeli érettségi vizsga, ezt azonban nagy valószínűséggel el kell halasztani, ha egy-két napon belül nem ér véget a pedagógussztrájk, mert a sok helyen aláírás hiányában a diákok nem tudják leadni a szükséges dokumentumokat, többek között a 12. osztály elvégzését tanúsító bizonyítványt és az évvégi értékeléseket sem.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a  három legnagyobb tanügyi szakszervezet felhívására a több mint 300 ezer embert foglalkoztató romániai közoktatási rendszer mintegy 150 ezer pedagógusa és az iskolai kisegítő személyzet 60-70 ezer tagja szüntette be meghatározatlan időre a munkát legalább 25 százalékos bérfejlesztést követelve. Azt szeretnék, hogy a pedagógusok bértáblája az országos átlagbérnél kezdődjön, valamint törvényi garanciát követlenek arra, hogy béreiket a továbbiakban az infláció mértékében emelje a kormány.

A kezdő pedagógusbér Romániában mindössze 2500 lej (187 ezer forint), míg a nettó átlagbér meghaladja a 4000 lejt, ami körülbelül 300 ezer forintnak felel meg. A kormány szerint béremelés azonban jelenleg nem kivitelezhető, helyette egy együttesen 2500 lej értékű, két részletben folyósítandó bónusszal próbálná rendezni a sztrájkot. Az oktatási szakszervezetek azonban elutasították az ajánlatot, mondván, hogy nem "borravalóért", hanem az oktatás társadalmi jelentőségével arányos bérekért sztrájkolnak. Csütörtök óta utcai demonstrációkat szervezve próbálják elérni céljaikat, kedden pedig a fővárosban, Bukarestben is újabb nagyszabású tüntetést helyeztek kilátásba az elnöki hivatal elé.

Friss:

Közben újabb tárgyalás volt a kormány és a szakszervezetek között: a kormány közleménye szerint a keddi egyeztetésen Nicolae Ciuca miniszerelnök is részt vett, és a kormánykoalíció pártjai nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy a megalkotandó új közalkalmazotti bértörvényben olyan pedagógusi bértáblát fogadnak el, amely a kezdő tanárok esetében az országos átlagbértől indul, hozzátéve, hogy erről az ígéretről a kormány memorandumot fogad el, amelyet megjelentetnek a hivatalos közlönyben – olvasható az MTI-n.

A szakszervezetek azonban törvényerejű, azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeletben követelnek garanciát a koalíciótól arra, hogy az új bértörvénnyel kapcsolatos ígéretek teljesülnek, és még a tanév vége előtt 25 százalékos béremelést akarnak elérni a sztrájkoló tanügyi alkalmazottak számára.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.