Miniszteri rendelettel hosszabbították meg a jelentkezési időszakot, mert a tanárok és az iskolai személyzet több mint kétharmada sztrájkol Romániában.
A középiskolák végzőseiknek pénteken ér véget a tanév, az eredeti menetrend szerint június 12-én kezdődik a szóbeli, 26-án pedig az írásbeli érettségi vizsga, ezt azonban nagy valószínűséggel el kell halasztani, ha egy-két napon belül nem ér véget a pedagógussztrájk, mert a sok helyen aláírás hiányában a diákok nem tudják leadni a szükséges dokumentumokat, többek között a 12. osztály elvégzését tanúsító bizonyítványt és az évvégi értékeléseket sem.
Korábban már mi is megírtuk, hogy a három legnagyobb tanügyi szakszervezet felhívására a több mint 300 ezer embert foglalkoztató romániai közoktatási rendszer mintegy 150 ezer pedagógusa és az iskolai kisegítő személyzet 60-70 ezer tagja szüntette be meghatározatlan időre a munkát legalább 25 százalékos bérfejlesztést követelve. Azt szeretnék, hogy a pedagógusok bértáblája az országos átlagbérnél kezdődjön, valamint törvényi garanciát követlenek arra, hogy béreiket a továbbiakban az infláció mértékében emelje a kormány.
A kezdő pedagógusbér Romániában mindössze 2500 lej (187 ezer forint), míg a nettó átlagbér meghaladja a 4000 lejt, ami körülbelül 300 ezer forintnak felel meg. A kormány szerint béremelés azonban jelenleg nem kivitelezhető, helyette egy együttesen 2500 lej értékű, két részletben folyósítandó bónusszal próbálná rendezni a sztrájkot. Az oktatási szakszervezetek azonban elutasították az ajánlatot, mondván, hogy nem "borravalóért", hanem az oktatás társadalmi jelentőségével arányos bérekért sztrájkolnak. Csütörtök óta utcai demonstrációkat szervezve próbálják elérni céljaikat, kedden pedig a fővárosban, Bukarestben is újabb nagyszabású tüntetést helyeztek kilátásba az elnöki hivatal elé.
Friss:
Közben újabb tárgyalás volt a kormány és a szakszervezetek között: a kormány közleménye szerint a keddi egyeztetésen Nicolae Ciuca miniszerelnök is részt vett, és a kormánykoalíció pártjai nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy a megalkotandó új közalkalmazotti bértörvényben olyan pedagógusi bértáblát fogadnak el, amely a kezdő tanárok esetében az országos átlagbértől indul, hozzátéve, hogy erről az ígéretről a kormány memorandumot fogad el, amelyet megjelentetnek a hivatalos közlönyben – olvasható az MTI-n.
A szakszervezetek azonban törvényerejű, azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeletben követelnek garanciát a koalíciótól arra, hogy az új bértörvénnyel kapcsolatos ígéretek teljesülnek, és még a tanév vége előtt 25 százalékos béremelést akarnak elérni a sztrájkoló tanügyi alkalmazottak számára.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
