Éves bónusszal oldaná meg a román kormány a tanárok alulfizetettségét

Béremelés helyett évi 2500 lejes (kb. 190 ezer forint) bónuszt kínál a kormány a sztrájkoló pedagógusoknak, a szakszervezetek csütörtökön adnak választ.

  • Tornyos Kata

Jelenleg nem lehetséges a béremelés a közalkalmazottak esetében, és új bérpótlékokat sem áll módjában nyújtani a kormány – írta meg a Krónika.

Ebben az esetben valóban az évi bónusz lehet a legjobb megoldás?

Erről tárgyaltak a szakszervezetek képviselői, most nem a miniszterelnökkel, hanem négy miniszterével. A megbeszélések után a kormányfőtitkár azt nyilatkozta, hogy azért nincs lehetőség a béremelésre, mert az Európai Bizottsággal egyeztetett országos helyerállítási és rezilienciaterv értelmében nincs mód fizetésemelésekre a közszférában. A kormányfőtitkárság vezetője közölte, a kabinet elsősorban azt tudja felvállalni, hogy az oktatás prioritást fog élvezni az egységes bérezési törvény megalkotásakor.

Az évi bónuszt két részletben kapnák meg és az is meg van határozva, hogy szakmai célokra használhatnák fel. A javasolt összeg júniusban 1000 lejre, októberben pedig 1500 lejre vonatkozik a pedagógusok esetében. A kisegítő személyzet ehhez képest 500-500 lejt kapna. A kormánytitkár hozzátette, hogy ez a végső kínálatuk.

Az oktatási miniszter elmondta, hogy a szaktárca támogatja a pedagógusokat, de a diákoknak minél előbb vissza kell térniük az osztálytermekbe. A szakszervezetek arról tájékoztatták a minisztereket, hogy csütörtökön reggel fognak választ adni a kormány javaslatára. Frissítjük cikkünket, ha ez megtörtént.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.