Nem fogadták el a szakszervezetek a brit kormány 4,3 százalékos ajánlatát, április végén ismét sztrájkolnak az országban.
Már négy pedagógus szakszervezet utasította vissza a brit kormány béremelési ajánlatát - írta meg a BBC.
Többször beszámoltunk róla már mi is, hogy nem csak nálunk, de több külföldi országban is béremelésért és a közoktatás javításáért harcolnak a tanárok. Skóciában az elfogadott 14 százalékos béremelési ajánlattal már megoldódott a helyzet, Angliában viszont továbbra sem csitul a tiltakozás és a sztrájkhullám. A legutóbbi hírek szerint a 2022-es 5 százalékos béremelés után a kormány erre az évre további 4,3 százalékos béremelést és egyszeri, egyösszegű 1000 fontos (472 ezer forint) támogatást ajánlott a közoktatásban dolgozó tanároknak, ami a kezdő pedagógusok éves fizetését szeptembertől 30 000 fontra ( 1 283 000 forintra) emelné. Az ajánlatot azonban négy szakszervezet, köztük Anglia legnagyobb tanári szervezete, a több mint 280 ezer tagot számláló National Association of Schoolmasters Union of Women Teachers (NASUWT) is visszautasította.
"A kormány bérajánlata meg sem közelítette a pedagógusok fizetésével és munkakörülményeivel kapcsolatos aggályokat, így ezt a tagjaink jogosan utasították vissza" - mondta Gillian Keegan, a szervezet titkára.
Ennek fejében a szervezetek folytatják a tiltakozást, a sztrájkot és az országos gördülő sztrájkot, melyekkel az elmúlt hónapok során már többször is megbénították az ország oktatását. A következő időpontja április 27 és május 2, április 26-án pedig Észak-Íroszágban sztrájkolnak majd.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
