Megbéníthatja a brit felsőoktatást a dolgozók gigasztrájkja, 70 ezren tagadták meg a munkát

150 egyetemet, 70 ezer munkavállalót, 2 és félmillió hallgatót érinthet a brit felsőoktatási dolgozók november 24-én kezdődő sztrájkja.

  • Székács Linda

Haralmas káoszt okozgat a brit felsőoktatási dolgozók november 24-én kezdődő sztrájkja – írja a The Guardian.

Korábban már az Eduline is beszámolt arról, hogy a brit felsőoktatási dolgozók – köztük a pedagógusok, könyvtárosok és takarítók is - óriási, hetvenezer főt és 150 felsőoktatási intézményt érintő sztrájkra készülnek november 24-én, 25-én és 30-án, megbénítva ezzel a teljes brit felsőoktatást.

A dolgozók elsősorban magasabb béreket követelnek, hiszen a korábban nekik ítélt 3 százalékos emelés nem fedezi az infláció miatt megnövekedett költségeket, de elvárják a nyugdíjrendszer rendezését és a bizonytalan idejű munkaszerződések megszüntetését is.

Bár a sztrájk több millió egyetemistának okoz bosszúságot, Chloe Field, a The National Union of Students hallgatói szakszervezet alelnöke szerint a diákok világosan látják, hogy mi történik a felsőoktatásban. Elmondása szerint a dolgozók munkakörülményei a hallgatók tanulmányait is befolyásolják, így teljes mértékben támogatják az egyetemi munkavállalók kiállását.

The University and College Union (UCU) szakszervezet titkára, Jo Grady szerint amennyiben nem kapnak jobb ajánlatot a munkaadóiktól, 2023-ban még ennél is komolyabb akciókat szerveznek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.