Strasbourg elé került a magyar pedagógusok ellehetetlenített sztrájkjoga

Egy hasonló német ügyben pedig precedens értékű döntés születhet hónapokon belül.

  • Tarnay Kristóf

Nyújtottak már be a magyar pedagógusok sztrájkjogának korlátozása ügyében panaszt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé - közölte az Eduline kérdésére Karsai Dániel ügyvéd, aki január végén közzétett egy ehhez használható minta beadványt, arra buzdítva a pedagógusokat, hogy indítsanak strasbourgi pert a sztrájkhoz való jogukért, hiszen már kimerítették a hazai bírósági fórumokat az ügyben, miután idén februárban az Alkotmánybíróság (Ab) is elutasított érdemi döntés nélkül egy azzal kapcsolatos indítványt. Ugyanis többek között amiatt hiányolták az azt kezdeményező pedagógus személyes érintettségét, hogy az őt foglalkoztató iskolában nem volt éppen folyamatban sztrájk vagy egyeztető eljárás.

Azt az ügyvéd az őt kötő titoktartásra hivatkozva nem akarta közölni, hány EJEB-eljárás indult, de hangsúlyozta:

már egyetlen ügyből is születhet precedens értékű döntés.

A beadvány ügyszámot már kapott, ezt követően kezdődhet annak az érdemi tárgyalása. (Korábban szakszervezeti részről is jelezték, hogy Strasbourghoz fordulnak, de az ügyvéd kérdésünkre azt szintén a titoktartásra hivatkozva nem árulta el, ugyanarról az eljárásról van-e szó.)

Közben egy hasonló német perben nemrég nagykamarai tárgyalást tartottak, így ott legkésőbb nyárra már születhet egy jogerős döntés, amely szintén precedens értékű lehet, hiszen az EJEB döntései minden tagállamra, így Magyarországra is érvényesek. Persze fontos hozzátenni, hogy ehhez az is kell, hogy a kormány hajtsa is végre az ítéleteket. Arról, hogy ezt jellemzően csak akkor teszik meg, ha már kellemetlenül sok bírságot kell kifizetni, egy korábbi HVG-s cikkben olvashattok részletesebben.

Miért van szükség erre?

A kormány előbb rendeletben, majd törvénymódosítással korlátozta a pedagógusok azon lehetőségét, hogy elégedetlenségüket munkabeszüntetéssel fejezzék ki. Ezt úgy érték el, hogy a sztrájk esetén is teljesítendő elégséges szolgáltatásokat nagyon tágan határozták meg, így sztrájk alatt is a tanórák felét, érettségizők esetében pedig az órák 100 százalékát meg kell tartani, tehát, ha papíron lehet is sztrájkolni, az a gyakorlatban alig lesz észrevehető.

Karsai szerint a pedagógussztrájkkal kapcsolatban kialakult helyzet alaptörvény-ellenes, ugyanis az Alaptörvény többek között azt is kimondja, hogy a munkavállalóknak joguk van, hogy „kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát”. Az Alkotmánybíróságnál ellenzéki politikusok, vagyis az országgyűlési képviselők negyede is kért normakontrollt, de az Ab ezt is elutasította.

„Véleményem szerint a fenti döntés után az Alkotmánybíróság nem számíthat hatékony jogorvoslati fórumnak. Ezzel pedig megnyílt a lehetőség arra, hogy a tanárok a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán érvényesítsék jogaikat”

– fogalmazott az ügyvéd-alkotmányjogász korábbi bejegyzésében.

 

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.