Ismét bíróság elé álltak a Karinthy gimnázum kirúgott tanárai, egyenként is meghallgatták őket

Csütörtök délután a pedagógusok meghallgatásával folytatódott a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott pedagógusok bírósági ügye.

  • Eduline

Csütörtökön 13 órától folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak munkaügyi pere - adta hírül az Index.

Két hete a Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium, kedden pedig a Karinthy Frigyes Gimnázium ősszel kirúgott tanárainak ügye került munkaügyi bíróság elé. A perfelvételi tárgyalás során a tárgyalános kérdésére a tanárok ügyvédje, Sziklai Tamás az alperes jogi képviselőjének jelezte, abban az esetben hajlandóak egyezségre, amennyiben az érintett pedagógusokat azonnali hatállyal visszahelyezik a pozícióikba, egymillió forint sérelemdíjat fizetnek nekik és az érintett Külső-pesti Tankerületi Központ nyilatkozatban kér elnézést a pedagógusoktól. A tankerület jogi képviselője erre úgy reagált; továbbítja az ajánlatot a megbízójának, vagyis a tankerület vezetőjének, mivel neki nincs felhatalmazása a válaszadásra.

Egyezség hiányában a per csütörtökön folytatódott, ahol a tanárokat, Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet egyessével hallgatták ki. A bíró többek között arra volt kíváncsi, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő, amiatt kirúgott pedagógusok hol tartózkodtak a tiltakozás ideje alatt, tájékoztatták-e arról a diákokat, az intézményvezetőt és a tankerületet.

Nemes Mária, angol-földrajz szakos pedagógus a tárgyaláson azt mondta; az intézményvezetőt írásban, a tanulókat a polgári engedetlenséget megelőző órán tájékoztatta a tiltakozáson történő részvételéről, a tankerületnek azonban külön nem szóltak, mivel az az igazgató dolga. A pedagógus azt is hozzátette; rajtuk kívül tizennyolc másik tanár is részt vett az iskolájukban szervezett polgári engedetlenségen, hiszen a Karinthyban összesen huszonnégyen tiltakoztak ezzel az eszközzel, mégsem rúgták ki mindannyiukat. Szerinte az ő elbocsátásában az a videó is közrejátszott, amit október elején tett közzé, és amiben megmutatta, hogy a beázások miatt milyen állapotok uralkodtak az iskolában.

Kettős kommunikáció

A meghallgatás Ősi Judit, francia szakos pedagógussal folytatódott, aki szerint a Karinthy igazgatója, Hutai László kettős kommunikációt folytatott. Volt, hogy támogatta őket, máskor arra kérte, tartózkodjanak a polgári engedetlenségtől és ahhoz hasonló tevékenységektől.

Bár Ősi Judit is kapott figyelmeztető levelet a tankerület igazgatójától, Rábel Krisztinától, a vezető végül visszavonta azt, mert rájött; a polgári engedetlenség napján a tanárnőnek nem is volt órája.

„Diszkriminatív módon történt az egész, a mai napig nem találok magyarázatot arra, hogy miért épp minket mentettek fel” - tette hozzá.

16 óra előtt néhány perccel végül Pfeiffer Norbert meghallgatása is elkezdődött, a bíró azonban már az elején jelezte; vélhetően nem jut már idő minden kérdésre. A biológia szakos pedagógus elmondta, volt, hogy huszonhét órát is tartott egy héten, mert egy másik tankerülethez tartozó intézményben is munkát vállalt. Emiatt gyakran hazavitte a feladatokat és sokszor a tömegközlekedési eszközökön is dolgozatokat javított. Hozzátette; az utazás lerövidítése miatt egyébként a Karinthy közelébe költözött, hosszú távon szeretett volna ott dolgozni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.