Ma reggel a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött a tárgyalása annak a hat tanárnak, akiket tavaly rúgtak ki a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból.
A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a Külső-Pesti Tankerületi Központ ellen.
A tárgyalános megkérdezte, hogy van-e hajlandóság a felekben a peren kívüli megegyezésre - írja a Telex tudósításában. A kirúgott tanárok ügyvédje azt mondta: van egy ajánlata.
Ha azonnali hatállyal visszaveszik ugyanabba a pozícióba a kirúgott tanárokat és fejenként egymillió forint sérelemdíjat fizetnek nekik, valamint a tankerület kiad egy nyilatkozatot, amiben elnézést kér a Külső-Pesti Tankerülethez tartozó pedagógusoktól, akkor elállnak a tárgyalástól.
Erre a tankerület jogi képviselője úgy reagált: nincs felhatalmazása, hogy konkrét választ adjon, de továbbítani fogja az ajánlatot a megbízójának, azaz a tankerület vezetőjének - írja az oldal. A tanárok ügyvédje ezután bejelentette, hogy a tárgyalás szüneteltetésének akkor látják értelmét, ha érdemben tudnak egyeztetni az ajánlatukról.
Így viszont a tárgyalás lefolytatása mellett döntöttek, de megváltoztatják eredeti keresetüket, és a kirúgott pedagógusok közül senki sem kéri a pozíciójukba való visszahelyezését.
A lap szerint az első tárgyaláson még a perfelvétel zajlik, a következő tárgyalás csütörtökön lesz, de az ítélethirdetésig még többször találkoznak a felek. Arról, hogy hogyan jutott a bíróságig a tavaly kirúgott tanárok ügye, itt írtunk le mindent:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
