Ezzel együtt az egyik érdekvédő szerint az sem egyértelmű, hogy a pedagógusok béremelése valóban meg fog történni még idén.
„Továbbra is kitart a kormány a státusztörvény mellett, nem igazán hallottunk arra vonatkozó érvet, hogy ugyan miért”
– mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a szakszervezet Facebook-bejelentkezésében szerdán délután, miután kijöttek a Belügyminisztérium épületéből a – ahogyan Nagy fogalmazott – „legújabb úgynevezett egyeztetésről”.
Az érdekvédő arról számolt be, apró módosításokról döntött ugyan a kormány, például nem augusztus 1-ig fogják közölni a rendkívüli felmentést közölni – ami Nagy Erzsébet szerint alkotmányellenes volna –, hanem tartják a 15 napot, de lényegét tekintve maradt a tervezet. Hozzátette: a sztrájktárgyalások a mostani egyeztetéstől külön vannak, de azok is „állnak egy helyben”. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a pedagógusoknak „minden okuk megvan” arra, hogy április 24-én ismét sztrájkoljanak.
A PDSZ képviselője azt is elmondta, a dátumokban lehet változás. Ugyanis bár március 31-ig kellett volna törvényben elfogadni a béremelést, ez nem történt meg. Nagy elmondása alapján Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár erről azt mondta, a dátum ügyében az EU (amelynek megígérték a bérrendezést, melyet részben uniós forrásból valósítanának meg) rugalmas volt. A pedagógusok új státuszát pedig júniustól tervezték bevezetni, de az érdekvédő azt mondta:
„erről most azt hallottuk, hogy ez sincs kőbe vésve, ez is nagy valószínűséggel el fog tolódni”.
„Tehát látunk valamiféle fellazulást a kormány részéről, de úgy gondoljuk, hogy ez még messze nem elegendő ahhoz, hogy azt tapasztaljuk, átgondolták, ez egyáltalán nem a pedagóguspályát vonzóvá tevő törvény” – summázza, utalva az egyik, EU-nak tett vállalásra. Szerinte ehelyett olyan károkat fog okozni a közoktatásban, amit még eddig jogszabály nem.
„A legsúlyosabb problémánk az, hogy a bérrendezésre vonatkozóan a kormánytól nem látunk semmilyen garanciát arra, hogy az ebben az évben meg fog történni” – folytatta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, aki felidézte: a költségvetést nemrég módosították, ez lehetőség lett volna arra, hogy ezt is belefoglalják. „Nekünk az a gyanúnk, hogy a státusztörvényt – ha nem is vallják be – össze akarják kötni a pedagógusok bérrendezésével” – tette hozzá, szerinte ugyanis „az elbocsátott vagy elmenekült pedagógusok” bérével felszabadult forrásokból fedeznék a maradók béremeléseket.
Totyik szerint az átmeneti rendelkezésekre sem kaptak egyértelmű választ, vagyis amikor a közalkalmazotti státuszból a „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra” való váltás megtörténik, aki ezt nem vállalja, annak milyen végkielégítés és felmentési idő jár. „Ha rosszindulatú vagyok, a mai tárgyaláson az látszott, hogy sunnyogtak ebben a kérdésben és nem mertek nyíltan színt vallani, semmilyen konkrétumot nem tudtak megfogalmazni.” (A jelenlegi állás szerint, aki nem marad, összesen egyhavi, a januárinak megfelelő végkielégítésre számíthat.)
„Miért érdeke a kormánynak, hogy bizonytalanságban tartsa a pedagógusokat és a tanévkezdésre ne derüljön ki megfelelően, hogy hány pedagógus fog felmondani, hányan fogják itt hagyni a pályát és az iskolák hogyan tudják az új tanévet kezdeni” – fogalmazott a PSZ-alelnök, aki úgy látja: valamit titkol a kormány, ami mögé bújva a törvényt „le akarja nyomni a pedagógustársadalom torkán”, aminek szerinte a szülők és a gyerekek lesznek a legnagyobb vesztesei.
Ezt követően Nagy Erzsébet azzal vette vissza a szót, hogy fogjanak össze, „24-én, ugye mondhatom, közösen?” – kérdezte Totyiktól, aki bólintott, majd Nagy úgy folytatta, egy egységes országos sztrájknapba állnak bele. „Remélem, egészen addig elsunnyognak, amíg visszavonják a törvényt” – summázta. Megkérdeztük a Belügyminisztériumot is, hogyan értékelik az egyeztetést, amint válaszolnak, közöljük.
Frissítés: a Belügyminisztérium válaszolt a kérdéseinkre, erről szóló cikkünk itt olvasható.
(Kiemelt kép: a PDSZ Facebook-oldala.)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
