A fővárosi iskolák helyzetét részletesebben ismerjük, mert nagyobb figyelmet kaptak a sajtóban. Vidéken azonban nehezebb rávenni a pedagógusokat a nyilatkozásra, mert félnek a következményektől. Van iskola, ahol kifejezetten megtiltották a tantestületnek, hogy interjút adjanak.
„Minden osztályfőnök maga tanítja a nyelvtant, irodalmat az osztályának, mert magyartanár nincs, technikatanár sincs, ezt is az osztályfőnökök tanítják a saját osztályuknak, az igazgatóhelyettes szeret rajzolni, ezért a rajzot ő oktatja, a kémiatanár egy másik településről jár át, az énektanár szintén óraadó.” – mondta egy vidéki iskola tanárja a Válasz Online-nak.
A híroldal szerette volna feltérképezni a vidéki tanárok helyzetét, ezért több település pedagógusával is beszéltek, akik elszomorító képet festettek az ottani körülményekről. Az is árulkodó, hogy csak teljesen anonim formában mertek nyilatkozni, még a város nevének elhallgatását is kérték, mert ennyire félnek a retorziótól. Az egyik beszámoló szerint többen direkt utasítást is kaptak a tantestületi értekezleten, hogy senkinek ne nyilatkozzanak, mert „utánuk nyúlnának”.
„Ha a Horthy rendszert tanuljuk, még egy hetedikes, falubeli gyereknek is feltűnik, hogy az egészen hasonló ahhoz, ami ma van” – nyilatkozta egy másik tanár, akinek az iskolájából több szakos tanár is hiányzik. A természettudományi órák egy részét például egy biológus tartja, aki egy másik településről ingázik hozzájuk.
Vannak az egész országot érintő problémák is
Egy gyógypedagógus elmondása alapján a legdühítőbb számára nem is az alacsony bérek, hanem a sok adminisztráció és a fizetetlen helyettesítések. 30 óráig minden pedagógus ingyen helyettesít, mivel az állam csak ezen felül fizet a plusz munkáért. És csak ezután kezdenek hozzá a többi feladathoz: adminisztráció, dolgozatjavítás, felkészülés, szakkörök. Több megkérdezett bírálta az új minősítési rendszer bevezetését is, amellyel még szigorúbban ellenőriznék a tanárok munkáját - erről itt olvashattok részletesebben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
