Szeptembertől évente ellenőriznék a pedagógusok munkáját, de a próbaüzem már februárban elkezdődik – írja a Népszava.
A lap úgy tudja, a Belügyminisztérium (BM) tervei szerint idén szeptemberben indul a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszerének bevezetése.
Korábban a Népszava írt arról, hogy a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek minden évben át kell majd esniük egy belső értékelési folyamaton, ehhez személyre szabott teljesítménycélokat is teljesíteniük kell, és a minisztérium által meghatározott kompetenciaterületen is meg kell felelniük. A hírek szerint a belső értékelési folyamat eredménye valamennyire a fizetést is meghatározná.
Ebben a félévben kezdik kipróbálni az új rendszert 40-50 intézmény bevonásával, bemutatják a részleteket, majd elkezdik meghatározni a személyes teljesítménycélokat a pedagógusokkal közösen. Júniusban és júliusban lesz egy tesztértékelés a BM által megadott szempontok szerint, a tapasztalatok alapján pedig korrigálják a rendszert a szeptemberi bevezetésig.
A tárca arra is kitért a koncepcióban, hogy pénzügyi következménye a következő tanévben még nem lesz az értékelésnek, ezt csak a 2024 szeptembertől javasolja a BM.
A személyes teljesítménycélokra újabb példákat hoz a tervezet, ilyen lehet például a diákok tanulmányi versenyeken való eredményes részvétele, külső programok szervezése, munkaközösségi szakmai megbeszélések szervezése. Korábban olyan példákat is hoztak, hogy cél lehet az is, hogy csökkenjen a diákok hiányzásának száma az előző évhez képest – a koncepció újabb változata ezt már nem tartalmazza. Ahogy a pedagógusok által sokat kritizált kitételt is törölték, mely szerint „viselkedésükkel, megjelenésükkel az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét kell erősítenie”.
A Népszava információi szerint a tervezet alapján átlag felett a felső 25 százalékban végző pedagógusok teljesítenek, átlag alatt pedig az alsó 25 százalékba kerülők – nekik elmozdulhat a bérük. A szakszervezetek továbbra is tiltakoznak az új rendszer jelenlegi formájában történő bevezetése ellen, és az ellen is, hogy egyes tanároktól pénzt vonhatnak el.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
