Nem sikerült megegyezniük a kormánnyal, május 22-én a romániai tanárok is sztrájkba kezdenek

A magyarokhoz hasonlóan a romániai tanárok is - többek között - magasabb béreket szeretnének. A követeléseikkel még az ország államfője is egyetért, előrelépés azonban egyelőre még nem történt az ügyben.

  • Székács Linda

Korábban már az Eduline is beszámolt arról, hogy május 17-én Romániában is kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a tanárok. A követeléseik nagyon hasonlóak azokhoz, amiket a magyar pedagógiai szakszervezetek is megfogalmaztak és amiért már több mint másfél éve küzdenek. Ilyen például a túlórák és pótlékok kifizetése, valamint a közalkalmazottak bérének inflációhoz történő igazítása.

A 145 ezer pedagógust tömörítő Romániai Iskolák Szakszervezeteinek Szövetsége legkésőbb a hét végéig szabott határidőt a kormánynak a követelések teljesítésére, a Romania Insider szerint azonban már eldőlt, hogy nem sikerült megegyezniük, ezért az országban tanító 215 ezer pedagógus közel fele kezd sztrájkba május 22-én, vagyis jövőhét hétfőn.

A BestJobs adatai alapján a romániai pályakezdő pedagógusok bére mindössze 500 euro, mai árfolyammal számítva tehát körülbelül 185 ezer forint. Az ügyben Románia államfője, Klaus Iohannis is felszólalt, jogosnak nevezte a pedagógusok követeléseit és azt is hozzátette, szerinte csak a jól megfizetett tanároktól várható el a magas színvonalú oktatás.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.