Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Újabb nagyszabású tüntetést rendeztek Bukarestben a magasabb bérekért harmadik hete sztrájkoló tanügyi szakszervezetek pénteken, szándéknyilatkozat helyett jogi garanciát követelve a kormánytól a beígért béremelésre.
Az ország minden tájáról összesereglett több ezer szakszervezeti képviselő előbb a kormány székháza előtt demonstrált, majd az elnöki hivatalhoz vonult, órákig megbénítva a járműforgalmat Bukarest belvárosában pénteken.
Korábban már az Eduline is megírta, hogy a román kormány csütörtökön szándéknyilatkozatot fogadott el a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról. Ebben - a szakszervezetek követelésének megfelelően - leszögezik: az év végéig kidolgozandó új közalkalmazotti bértörvényben a pedagógusi bértáblát oly módon szabják meg, hogy a legkisebb, kezdő tanári fizetés se legyen kisebb a 2023-as évi országos átlagbérnél.
Múlt héten a kormány a pedagógusoknak havi 1000 lej (74 500 forint), a kisegítő személyzetnek pedig 400 lej bruttó béremelést már idén júniustól bevezető sürgősségi rendeletet fogadott el, ami 18-24 százalék közötti béremelésnek felel meg, az érdekképviseletek által követelt legalább 25 százalékos azonnali béremelés helyett. A szakszervezeti vezetők azonban a kormány csütörtökön elfogadott memorandumára azt mondták, hogy semmilyen jogi relevanciája nincs, nem szándéknyilatkozatra, hanem számon kérhető jogszabályra van szükségük, és azt sem fogadják el, hogy az új bértörvényben szereplő - a tanárok bérét az országos átlag fölé emelő - bérfejlesztést több év alatt lépcsőzetesen léptessék hatályba.
A tüntetés idején a kormány Nicolae Ciuca miniszterelnök vezette küldöttsége ismét tárgyalóasztalhoz ült a szakszervezeti vezetőkkel, és eddigi béremelési döntéseit, illetve ígéreteit újabb ajánlatokkal egészítette ki. A megbeszélésről távozó érdekképviseletek szerint a kormány évi egyszeri 1500 lejes pénzutalványokat ajánlott fel a pedagógusoknak, amelyeket 2023 és 2027 között mindig októberben folyósítanának európai uniós forrásokból. A kabinet arra is ígéretet tett, hogy 2024. január elsejétől az új bértörvényben előirányzott emelés nem 40, hanem 45 százalékát kapnák meg az első lépcsőben a tanügyi alkalmazottak.
A kormány nem adott ki közleményt a bértárgyalásokról, de tudatta, hogy vasárnap a kabinet rendkívüli ülést tart. A szakszervezeti vezetők szerint az újabb ajánlatról a sztrájkoló tanárok fognak dönteni, így még nem tudni, hajlandók-e felvenni a munkát.
A pedagógusok sztrájkja miatt Romániában - egyelőre két nappal - elhalasztották az érettségi vizsgák időszakát. A szóbeli vizsgák az oktatási miniszter rendelete szerint nem hétfőn, hanem szerdán kezdődnek, ha addig véget ér a sztrájk. Az oktatási tárca pénteken egy sürgősségi kormányrendeletet is előkészített arra az esetre, ha az érettségi szóbeli vizsgáit nem lehet megszervezni. A közvitára bocsátott tervezet szerint a szóbeli vizsgák elmaradása esetén az adott tantárgy középiskolai tanulmányi átlaga fogja kiváltani a vizsgaeredményeket. Az érettségi írásbeli vizsgái az ütemterv szerint június 26-án kezdődnek Romániában.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).