Újabb nagyszabású tüntetést rendeztek Bukarestben a magasabb bérekért harmadik hete sztrájkoló tanügyi szakszervezetek pénteken, szándéknyilatkozat helyett jogi garanciát követelve a kormánytól a beígért béremelésre.
Az ország minden tájáról összesereglett több ezer szakszervezeti képviselő előbb a kormány székháza előtt demonstrált, majd az elnöki hivatalhoz vonult, órákig megbénítva a járműforgalmat Bukarest belvárosában pénteken.
Korábban már az Eduline is megírta, hogy a román kormány csütörtökön szándéknyilatkozatot fogadott el a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról. Ebben - a szakszervezetek követelésének megfelelően - leszögezik: az év végéig kidolgozandó új közalkalmazotti bértörvényben a pedagógusi bértáblát oly módon szabják meg, hogy a legkisebb, kezdő tanári fizetés se legyen kisebb a 2023-as évi országos átlagbérnél.
Múlt héten a kormány a pedagógusoknak havi 1000 lej (74 500 forint), a kisegítő személyzetnek pedig 400 lej bruttó béremelést már idén júniustól bevezető sürgősségi rendeletet fogadott el, ami 18-24 százalék közötti béremelésnek felel meg, az érdekképviseletek által követelt legalább 25 százalékos azonnali béremelés helyett. A szakszervezeti vezetők azonban a kormány csütörtökön elfogadott memorandumára azt mondták, hogy semmilyen jogi relevanciája nincs, nem szándéknyilatkozatra, hanem számon kérhető jogszabályra van szükségük, és azt sem fogadják el, hogy az új bértörvényben szereplő - a tanárok bérét az országos átlag fölé emelő - bérfejlesztést több év alatt lépcsőzetesen léptessék hatályba.
A tüntetés idején a kormány Nicolae Ciuca miniszterelnök vezette küldöttsége ismét tárgyalóasztalhoz ült a szakszervezeti vezetőkkel, és eddigi béremelési döntéseit, illetve ígéreteit újabb ajánlatokkal egészítette ki. A megbeszélésről távozó érdekképviseletek szerint a kormány évi egyszeri 1500 lejes pénzutalványokat ajánlott fel a pedagógusoknak, amelyeket 2023 és 2027 között mindig októberben folyósítanának európai uniós forrásokból. A kabinet arra is ígéretet tett, hogy 2024. január elsejétől az új bértörvényben előirányzott emelés nem 40, hanem 45 százalékát kapnák meg az első lépcsőben a tanügyi alkalmazottak.
A kormány nem adott ki közleményt a bértárgyalásokról, de tudatta, hogy vasárnap a kabinet rendkívüli ülést tart. A szakszervezeti vezetők szerint az újabb ajánlatról a sztrájkoló tanárok fognak dönteni, így még nem tudni, hajlandók-e felvenni a munkát.
A pedagógusok sztrájkja miatt Romániában - egyelőre két nappal - elhalasztották az érettségi vizsgák időszakát. A szóbeli vizsgák az oktatási miniszter rendelete szerint nem hétfőn, hanem szerdán kezdődnek, ha addig véget ér a sztrájk. Az oktatási tárca pénteken egy sürgősségi kormányrendeletet is előkészített arra az esetre, ha az érettségi szóbeli vizsgáit nem lehet megszervezni. A közvitára bocsátott tervezet szerint a szóbeli vizsgák elmaradása esetén az adott tantárgy középiskolai tanulmányi átlaga fogja kiváltani a vizsgaeredményeket. Az érettségi írásbeli vizsgái az ütemterv szerint június 26-án kezdődnek Romániában.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
