A magyar oktatás gyorsuló eredményromlása mögött ezúttal nem a társadalmi egyenlőtlenségek erősödése áll. A 15 éves tanulók teljesítményének, készségeinek hanyatlását egyértelműen a 2010 óta erőltetett oktatási modell okozta - írja a hvg.hu-n megjelent elemzésében Radó Péter oktatáskutató.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a magyar diákok romló eredménye nem véletlen, melyhez nagyban hozzájárul a szegregáció.
A brit lapok nem különösebben lelkesek attól, hogy az ország több helyet javítva, a 15. lett az OECD felmérésén.
Sajnos nem sok elemét találni a magyar oktatási rendszerben azoknak a kritériumoknak, amik az Engame Akadémia elemzése szerint sikeressé tehetik egy ország oktatását.
A mérés változott, emiatt ekkora a visszaesés a diákok teljesítményében - írja az Oktatási Hivatal.
Az államtitkár szerint a komplex természettudomány tantárgynak köszönhetően később javulnak majd az eredmények. Hat éve a Fidesz-KDNP szervezi az oktatást.
A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok 12 százaléka kiváló szinten teljesít matematikából és természettudományos tárgyakból, ugyanakkor viszonylag magas azok aránya is, akik az alacsony szintet sem érték el egy nemzetközi felmérés szerint - írja a Magyar Idők hétfői számában.
A brit kormány 41 millió fontot szán arra, hogy az országban ázsiai módszerrel tanítsák a matekot.
Terjedelmes cikket szentel az Atlantic annak, mitől lehet annyira jó az észt oktatási rendszer.
Mit jelent ma, ha valaki digitálisan írástudatlan? Nagyjából azt, hogy egyre kevesebb lehetőség áll rendelkezésükre a munkaerőpiacon, hiszen egyre kevesebb az olyan állás, amihez nem kell legalább alapszintű számítástechnikai ismeret. Ma hazánkban a 15 éves gyerekek 60 százaléka ilyen. Közben sok ezer informatikusállás betöltetlen. A Microsoft programot indított a megoldás érdekében, és a Kódolás Órája apropóján szakemberekkel és érintettekkel beszélgettek arról, mit rontottunk él, és mit kéne tenni.
A britek megunták, hogy a PISA-teszteken folyamatosan rosszul teljesítenek a diákok, és fontos döntésre jutottak: a legjobbaktól fognak tanulni.
Czunyiné Bertalan Judit szerint fel lehet számolni a digitális szakadékot az iskolákban és meg lehet állítani azt a folyamatot, ami miatt a nemzetközi felmérésekben hátul végeznek a magyar diákok.
A PISA-felmérések alapján Szingapúrban élnek a világ legokosabb középiskolásai. De mégis hogyan sikerült elérniük ezt? Egészen sajátosan gondolkodnak az oktatásról.
Múlt héten tette közzé az OECD a legfrissebb, 2012-es PISA-felmérés elemzését.
A hét legnagyobb botrányát kavart eseménye, hogy az iskolákban megalakult a Pedagógus Önértékelési Csoport (PÖCS) és felállt a Mindennapos Éneklés Bizottsága is. A hét hírei röviden.
Elhasaltak a magyar diákok a PISA-felmérésen, 34-ből csak a 30. helyen végeztünk. A magyar diákok nem sokat vesződtek a feladatokkal, sőt, sokan bele sem kezdtek. A legnehezebb feladatokat a szingapúri tanulók 70 százaléka oldotta meg helyesen, a felmérés átlaga 40 százalék volt, ezzel szemben a magyar diákok csak 25 százaléka tudott megbirkózni ezzel.
A rendszeres házi feladat növeli a matematika és természettudományos teljesítményt, de csak akkor, ha nem túl sok. Egy óránál többet nem érdemes tanulni otthon.
Csaknem az összes OECD-országban alulmaradnak a fiúk a szövegértés, a matematika, a természettudományok és a problémamegoldás területén is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) főosztályvezetője szerint szisztematikus és középtávon nem változó oktatáspolitikára van szükség ahhoz, hogy a PISA-felmérésen javuljanak a magyar diákok teljesítményei. Brassói Sándor a legutóbbi felmérés eredményeiről és azok szakpolitikai értékeléséről rendezett kerekasztal-beszélgetésen szerdán, a fővárosban azt mondta: az állandó változások elveszik a reformok erejét.
Megjelent a 2012-es PISA-jelentésnek egy újabb kötete, amelyben a 15 éves diákok kreatív problémamegoldó készségeit értékelték. Magyarország az átlageredmények alapján a 44-es listán a 33. helyen végzett - olvasható az OECD honlapján.
