Mit jelent ma, ha valaki digitálisan írástudatlan? Nagyjából azt, hogy egyre kevesebb lehetőség áll rendelkezésükre a munkaerőpiacon, hiszen egyre kevesebb az olyan állás, amihez nem kell legalább alapszintű számítástechnikai ismeret. Ma hazánkban a 15 éves gyerekek 60 százaléka ilyen. Közben sok ezer informatikusállás betöltetlen. A Microsoft programot indított a megoldás érdekében, és a Kódolás Órája apropóján szakemberekkel és érintettekkel beszélgettek arról, mit rontottunk él, és mit kéne tenni.
Hiába jól fizet, hiába dolgozhatnak sokan a szakmából menő irodákban, még mindig kevés az informatikus egész Európában. Csak Magyarországon 22 ezer hasonló végzettséget igénylő állás betöltetlen, 2020-ra pedig Európa-szerte 1 millió informatikus álláshely lesz üres, miközben alapvető informatikai tudás szinte minden munkahely feltétele.
Azonban nem számíthatunk több szakemberre, míg a PISA-teszten olyan eredmények születnek, mint amilyenek legutóbb - erről bővebben itt olvashattok. Itthon a 15 éves korosztály 60%-a digitálisan írástudatlan, és az informatikai képzésterületre felvettek száma 2001 és 2014 között harmadával csökkent.
Ezt a trendet kívánja visszafordítani a Microsoft – nem csak itthon, szerte a világban. A héten pedig egy nemzetközi kezdeményezés fut, az egy hétig tartó Kódolás Órája, melynek apropóján kerekasztal beszélgetést szervezett a techcég a témában.
A résztvevők először azt próbálták megfejteni, miért lehet ilyen rossz a magyar gyerekek teljesítménye. Nádori Gergely, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára szerint úgy megy ez, ahogy a sulinál: a gyerek először lelkes, hogy iskolába mehet, ahogy akkor is lelkes, amikor informatikát kezd tanulni. Aztán októberre rájön, hogy az iskola mégsem olyan jó buli, az informatika pedig szintén unalmas. Ez Nádori szerint azért lehet, mert inkább számítógéptörténetet oktatnak sok helyen, mint tényleges infót. Ő, mint szülő is tapasztalta ezt, amikor a gyerekének meg kellett tanulnia, hogy melyik évben hány magos processzorokat adtak ki, miközben rengeteg érdekes feladattal lehetne rávezetni a gyerekeket akár a programozásra is.
A tanárok számára ezért hozták létre a Microsoft Innovatív Pedagógus programot, melynek Nádori Gergely is tagja. Elmondása szerint már 800 tanár „képeztek ki” arra, hogy a saját tárgyukban – nem csak informatikában – milyen módszerekkel használhatják az iskolákban egyelőre még elkerített gépparkot.
Komoly probléma, hogy bár az informatika évtizedekkel ezelőtt kifejezetten női szakmának számított, manapság alig találni nőket a programozók között. Ezen szeretett volna javítani Major Zsófi is, amikor létrehozták a Skool alapítványt. Major szerint a fiatal lányokra komoly társadalmi nyomás nehezedik, melyek végül eltántorítják őket a reáltárgyaktól, így pedig az informatikus szakma is már gyerekkorban távol kerül tőlük.
Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán hétfőn egész nap várják a középiskolásokat, akiket érdekel a programozás. Idén a feladatokat várhatóan a Star Wars és a Minecraft világa uralja majd. |
Egyrészt tehát általában a gyerekek körében nagyobb hangsúlyt kell fektetni az informatikaoktatásra, másrészt pedig a lányokat külön programokkal kéne ösztönözni arra, hogy a társadalmi nyomás ellenére ne távolodjanak el már gyerekkorban a szakmától.
A Kódolás Órája keretében, a hét lezárásaként szombaton az ELTE Informatikai Karán 200 8 és 14 év közti gyerek ül össze, hogy közösen kódoljanak. A beszélgetésen két kisgyerek bemutatta, mire képesek, ha játékos módon tanulhatnak programozni. Az hagyján, hogy érdekes animációkat hoznak létre 10 évesen, de még borzasztóan élvezik is az egészet.