Most ennek az országnak az oktatási eredményeire csodálkozik rá a világ

Terjedelmes cikket szentel az Atlantic annak, mitől lehet annyira jó az észt oktatási rendszer.

  • Eduline
espoo.fi

Míg a világ Finnországot csodálja a PISA-teszteken elért, évek óta tartó jó eredményeiért, addig a 2012-ben a világrangsorban 11. helyet megszerző Észtországgal egyelőre kevesen foglalkoznak.

Az amerikai lap tudósítása szerint azonban hamarosan ide özönlenek majd azok, akik arra kíváncsiak, mitől jó egy oktatási rendszer.

Érdekes, hogy Észtország nagyon jól integrálta a szegényebb gyerekeket is, és így nagyjából azonosan teljesít az összes gyerek anyagi háttértől függetlenül. Ahogy a szerző fogalmaz, nem a szegény diákok ellenére jók az eredmények, hanem miattuk.

 

A washingtoni National Center on Education and the Economy igazgatója a lapnak elmondta, míg a vasfüggöny leomlása után az olyan posztkommunista országok, mint Csehország vagy Magyarország azon dolgoztak, hogy az elitek számára teremtsenek jobb körülményeket, Észtország az egyenlőségre törekedett.

Marc Tucker szerint egyáltalán semmi új nincs az észt oktatási rendszerben, hiszen az ugyanolyan már évtizedek óta, és meglepő módon mégis jó eredményeket produkál.

Az egyenlőségre törekvő rendszeren kívül további fontos tényezők az Atlantic szerint, hogy a tanárok elég nagy önállóságot élveznek a munkájukban, és szoros kapcsolatot alakítanak ki a diákokkal. Fontos még, hogy az étkezés ingyenes, ahogy a főiskola is, a gazdagabb családok számára elérhető magániskolák pedig alig léteznek – mondjuk ilyen jó állami iskolák mellett feleslegesek is.

(A fenti képen egy finnországi iskola látható.)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu