Most ennek az országnak az oktatási eredményeire csodálkozik rá a világ

Terjedelmes cikket szentel az Atlantic annak, mitől lehet annyira jó az észt oktatási rendszer.

  • Eduline
espoo.fi

Míg a világ Finnországot csodálja a PISA-teszteken elért, évek óta tartó jó eredményeiért, addig a 2012-ben a világrangsorban 11. helyet megszerző Észtországgal egyelőre kevesen foglalkoznak.

Az amerikai lap tudósítása szerint azonban hamarosan ide özönlenek majd azok, akik arra kíváncsiak, mitől jó egy oktatási rendszer.

Érdekes, hogy Észtország nagyon jól integrálta a szegényebb gyerekeket is, és így nagyjából azonosan teljesít az összes gyerek anyagi háttértől függetlenül. Ahogy a szerző fogalmaz, nem a szegény diákok ellenére jók az eredmények, hanem miattuk.

 

Komoly hibára bukkantak a finn oktatási rendszerben: mégsem olyan ideális?

A washingtoni National Center on Education and the Economy igazgatója a lapnak elmondta, míg a vasfüggöny leomlása után az olyan posztkommunista országok, mint Csehország vagy Magyarország azon dolgoztak, hogy az elitek számára teremtsenek jobb körülményeket, Észtország az egyenlőségre törekedett.

Marc Tucker szerint egyáltalán semmi új nincs az észt oktatási rendszerben, hiszen az ugyanolyan már évtizedek óta, és meglepő módon mégis jó eredményeket produkál.

Az egyenlőségre törekvő rendszeren kívül további fontos tényezők az Atlantic szerint, hogy a tanárok elég nagy önállóságot élveznek a munkájukban, és szoros kapcsolatot alakítanak ki a diákokkal. Fontos még, hogy az étkezés ingyenes, ahogy a főiskola is, a gazdagabb családok számára elérhető magániskolák pedig alig léteznek – mondjuk ilyen jó állami iskolák mellett feleslegesek is.

(A fenti képen egy finnországi iskola látható.)

Külföldi diploma teljesen ingyen? Így tanulhattok Finnországban

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.