Terjedelmes cikket szentel az Atlantic annak, mitől lehet annyira jó az észt oktatási rendszer.
Míg a világ Finnországot csodálja a PISA-teszteken elért, évek óta tartó jó eredményeiért, addig a 2012-ben a világrangsorban 11. helyet megszerző Észtországgal egyelőre kevesen foglalkoznak.
Az amerikai lap tudósítása szerint azonban hamarosan ide özönlenek majd azok, akik arra kíváncsiak, mitől jó egy oktatási rendszer.
Érdekes, hogy Észtország nagyon jól integrálta a szegényebb gyerekeket is, és így nagyjából azonosan teljesít az összes gyerek anyagi háttértől függetlenül. Ahogy a szerző fogalmaz, nem a szegény diákok ellenére jók az eredmények, hanem miattuk.
A washingtoni National Center on Education and the Economy igazgatója a lapnak elmondta, míg a vasfüggöny leomlása után az olyan posztkommunista országok, mint Csehország vagy Magyarország azon dolgoztak, hogy az elitek számára teremtsenek jobb körülményeket, Észtország az egyenlőségre törekedett.
Marc Tucker szerint egyáltalán semmi új nincs az észt oktatási rendszerben, hiszen az ugyanolyan már évtizedek óta, és meglepő módon mégis jó eredményeket produkál.
Az egyenlőségre törekvő rendszeren kívül további fontos tényezők az Atlantic szerint, hogy a tanárok elég nagy önállóságot élveznek a munkájukban, és szoros kapcsolatot alakítanak ki a diákokkal. Fontos még, hogy az étkezés ingyenes, ahogy a főiskola is, a gazdagabb családok számára elérhető magániskolák pedig alig léteznek – mondjuk ilyen jó állami iskolák mellett feleslegesek is.
(A fenti képen egy finnországi iskola látható.)
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
