A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok 12 százaléka kiváló szinten teljesít matematikából és természettudományos tárgyakból, ugyanakkor viszonylag magas azok aránya is, akik az alacsony szintet sem érték el egy nemzetközi felmérés szerint - írja a Magyar Idők hétfői számában.
A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) 2015-ös felmérése szerint Magyarországon a családi háttértényezők teljesítményre gyakorolt hatása erősebb az átlagosnál, és ez az összefüggés még akkor is fennáll, ha a mérési eredmények stagnálnak vagy javulást mutatnak.
A legutóbbi, 2011-es méréshez viszonyítva az egyes tanulói csoportok többé-kevésbé azonos mértékben fejlődhettek, a hátrányosabb helyzetű tanulócsoportok felzárkózó teljesítményjavulásáról azonban nem lehet beszélni.
A TIMSS-felmérés jóval pozitívabb képet fest a magyar diákok képességeiről, mint a tanulók természettudományi, olvasási-szövegértési és matematikai kompetenciáját vizsgáló PISA (Programme for International Student Assessment)-teszt, amelynek legfrissebb eredményei a héten lesznek megismerhetők. A jelentős különbségek hátterében az állhat, hogy míg a PISA azt vizsgálja, a tanulók mennyire tudják a gyakorlatban használni az iskolában megszerzett tudást, addig a TIMSS a lexikális tudást kéri számon.
A legutóbbi PISA felmérés során a magyar fiatalok mindhárom vizsgált területen rosszabb eredményeket értek el, mint az előzőn.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
