A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok 12 százaléka kiváló szinten teljesít matematikából és természettudományos tárgyakból, ugyanakkor viszonylag magas azok aránya is, akik az alacsony szintet sem érték el egy nemzetközi felmérés szerint - írja a Magyar Idők hétfői számában.
A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) 2015-ös felmérése szerint Magyarországon a családi háttértényezők teljesítményre gyakorolt hatása erősebb az átlagosnál, és ez az összefüggés még akkor is fennáll, ha a mérési eredmények stagnálnak vagy javulást mutatnak.
A legutóbbi, 2011-es méréshez viszonyítva az egyes tanulói csoportok többé-kevésbé azonos mértékben fejlődhettek, a hátrányosabb helyzetű tanulócsoportok felzárkózó teljesítményjavulásáról azonban nem lehet beszélni.
A TIMSS-felmérés jóval pozitívabb képet fest a magyar diákok képességeiről, mint a tanulók természettudományi, olvasási-szövegértési és matematikai kompetenciáját vizsgáló PISA (Programme for International Student Assessment)-teszt, amelynek legfrissebb eredményei a héten lesznek megismerhetők. A jelentős különbségek hátterében az állhat, hogy míg a PISA azt vizsgálja, a tanulók mennyire tudják a gyakorlatban használni az iskolában megszerzett tudást, addig a TIMSS a lexikális tudást kéri számon.
A legutóbbi PISA felmérés során a magyar fiatalok mindhárom vizsgált területen rosszabb eredményeket értek el, mint az előzőn.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
