Mindössze hét év alatt jelentősen csökkent Magyarországon a pontosan és folyékonyan olvasó diákok aránya, miközben egyre többen kapkodva, felületesen dolgozzák fel a szövegeket.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok történelmi mélyponton lévő PISA-eredményei a Fidesz–KDNP 16 éves „romboló” oktatáspolitikájának következményei, amelyek miatt Magyarország elmarad a régiós átlagtól.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Olcsó, könnyen pótolható munkaerőre készíti fel a diákokat a jelenlegi magyar oktatási rendszer, miközben a munkaerőpiac egyre kevésbé tud mit kezdeni velük – állítja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Szerinte ma a magyar tanulók többsége olyan tudásszinttel kerül ki az iskolából, amelyet a következő évtizedekben a robottechnológia vagy a mesterséges intelligencia kiválthat. A problémák gyökere szerinte az elitista tanterv, a túlterhelt gyerekek és a politikai bátorság hiánya.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) hosszú évek óta hangsúlyozza, hogy a kormányzati sikerpropaganda mögött, amely a diplomák számának növekedésével büszkélkedik, súlyos tartalmi válság húzódik meg.
A PISA és az Országos Kompetenciamérés eredményei alapján jelentős visszaesés látható a középiskolások teljesítményében – utóbbinál különösen a 8. és 10. évfolyamon. A javuló tendencia a COVID-járvány után megtört, és ez aggasztó képet fest a tanulók tudásszintjéről.
A tavaszi szünettől az iskolai és óvodai beiratkozásokig, valamint a különböző mérésekig sok teendő vár a szülőkre és a diákokra egyaránt. Mutatjuk a legfontosabb áprilisi dátumokat.
A 15 éves diákokat szövegértésből, matekból és természettudományból mérik.
Listába szedtük, mely egyetemi szakok elindulását nem támogatta a Magyar Akkreditációs Bizottság, mégis meghirdették a képzéseket. Durván lecsökkentek az állami ösztöndíjas helyek az egyetemeken, a jelentkezők száma viszont rekordot döntött. Mutatjuk a hét legfontosabb történéseit.
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
Húzós tavasz vár a diákokra, mivel a felmérési időszakok egybeesnek a kompetenciamérésekkel.
Kiderült, hogy a hazai tanulók 81,7 százaléka a társadalmi szempontból elvárható vagy annál magasabb szintű pénzügyi képességekkel rendelkezik.
Nyilvánosságra hozták a PISA pénzügyiműveltségi-mérésének eredményeit. A magyar diákok átlageredménye nagyjából megegyezik az OECD-országok átlagával.
Rendszerint csak azok a gyerekek kapnak segítséget, akik komoly gondokkal küzdenek és már az olvasott szöveg értelmezésével is nehézségeik vannak.
Lannert Judit oktatáskutató szerint a pedagógusminőséggel összefüggésben van, hogy a PISA-teszten az OECD-átlag alatt van az jól teljesítők aránya.
A finn társadalomra sokként hatott, hogy milyen mértékben esett vissza a tanulók pontszáma szövegértésből, matekból és természettudományokból.
Matematikából és szövegértésből is az elmúlt évek legrosszabb eredménye született.
A belügyminisztérium államtitkára a PISA-eredményeket hozta példának, ő azonban máshogy látja az eredményeket, mint amit azok valójában mutatnak.
