Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2025. március 17-től, hétfőtől egészen április 18-ig 273 iskola 6974 15 éves diákja vesz részt a PISA-mérésen. Ennek keretében azt vizsgálják, hogy a tanulók "milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek."
A diákokat szövegértésből, matekból és természettudományból mérik. A mostani mérésnél a három vizsgált kompetenciaterület közül a természettudomány lesz a hangsúlyos.
PISA-mérés nincsen minden évben, az OECD csak háromévente szervezi, legutóbb 2022-ben volt, ami rávilágított arra, hogy mekkora kárt okozott az online oktatás.
A 2022-es PISA-teszten a magyar diákok matematikából, 473 pontot értek el, ami negatív rekord, hiszen ilyen kevés pontot egyik korábbi mérésen sem szereztek matekból. Viszont ezzel nem voltak egyedül, mert az OECD-országok átlaga az előző méréshez képest matematikából 489-ről 472 pontra zuhant be, így a magyar eredmény - ha csak egy hajszálnyival is - átlag felettinek számít.
A szövegértés területén a magyar diákok 473 pontjuk lett, ami nem éri el még a nagyot romló OECD-átlagot (476 pont) sem. A természettudományok területén azonban a magyar tanulók javítottak: 486 pontot értek el, ami 5 ponttal több, mint amennyi a legutóbbi 2018-as teszt eredménye. Az OECD-átlag ezen a területen 2022-ben 485 pont lett, így a magyar diákok az átlagnál egy kicsivel jobban szerepeltek.
