Matematikából és szövegértésből is az elmúlt évek legrosszabb eredménye született.
Tantervreformra készül Szlovákia, miután Tomáš Drucker oktatási miniszter „nemzeti tragédiának” nevezte a legfrissebb PISA-eredményeket - írta meg az Euractiv.
A hírek szerint a szlovák tanterv megreformálásán körülbelül 300 szakértő dolgozik. A legnagyobb problémát szerintük az jelenti, hogy a jelenlegi tanterv főként a memorizáláson alapszik. A diákok megszokták, hogy az órákon 80 százalékban a tanár beszél, és csak 20 százalékban várnak el tőlük valamilyen aktivitást.
Erika Fabiánová, a rozsnyói általános iskola igazgatója és a Denník SME munkatársa szerint döntő fontosságú, hogy a gyerekek ne csak passzív befogadók legyenek. Az általa vezetett intézményben éppen ezért már új tanterv szerint oktatnak, beépítve az órákba a beszélgetéseket, a gyakorlást.
A december 5-én megjelent, 2022-es PISA-felmérés eredményei szerint a 15 éves szlovák gyerekek a valaha volt legalacsonyabb eredményeket érték el matematikából: a 2018-as 486 pontos eredményhez képest 2022-ben már csak 464 pontot értek el, de szövegértésből sem teljesítettek még ilyen rosszul (447 pont), és természettudományokból is a második legrosszabb eredmény, 462 pont született. Mindezek alapján az ország globálisan a 38., az EU-tagállamok között pedig a 22. helyen végzett.
A jelentős romlás okaként a koronavírus-járványt és a pandémia miatti bezárásokat teszik felelősség, főként, mivel a bezárások időtartama Szlovákiában volt az egyik leghosszabb a világon.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
