Oktatási reformra készül Szlovákia a "tragikus" 2022-es PISA-eredmények miatt

Matematikából és szövegértésből is az elmúlt évek legrosszabb eredménye született.

  • Székács Linda

Tantervreformra készül Szlovákia, miután Tomáš Drucker oktatási miniszter „nemzeti tragédiának” nevezte a legfrissebb PISA-eredményeket - írta meg az Euractiv.

A hírek szerint a szlovák tanterv megreformálásán körülbelül 300 szakértő dolgozik. A legnagyobb problémát szerintük az jelenti, hogy a jelenlegi tanterv főként a memorizáláson alapszik. A diákok megszokták, hogy az órákon 80 százalékban a tanár beszél, és csak 20 százalékban várnak el tőlük valamilyen aktivitást.

Erika Fabiánová, a rozsnyói általános iskola igazgatója és a Denník SME munkatársa szerint döntő fontosságú, hogy a gyerekek ne csak passzív befogadók legyenek. Az általa vezetett intézményben éppen ezért már új tanterv szerint oktatnak, beépítve az órákba a beszélgetéseket, a gyakorlást.

A december 5-én megjelent, 2022-es PISA-felmérés eredményei szerint a 15 éves szlovák gyerekek a valaha volt legalacsonyabb eredményeket érték el matematikából: a 2018-as 486 pontos eredményhez képest 2022-ben már csak 464 pontot értek el, de szövegértésből sem teljesítettek még ilyen rosszul (447 pont), és természettudományokból is a második legrosszabb eredmény, 462 pont született. Mindezek alapján az ország globálisan a 38., az EU-tagállamok között pedig a 22. helyen végzett.

A jelentős romlás okaként a koronavírus-járványt és a pandémia miatti bezárásokat teszik felelősség, főként, mivel a bezárások időtartama Szlovákiában volt az egyik leghosszabb a világon.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.