A belügyminisztérium államtitkára a PISA-eredményeket hozta példának, ő azonban máshogy látja az eredményeket, mint amit azok valójában mutatnak.
„Felhívom a figyelmét, hogy a 2022. évi PISA-felmérés alapján valamennyi mérési terület átlagát vizsgálva soha ilyen közel nem voltunk Finnországhoz. Az Önök kormányzása alatt 2006-ban szövegértésből még 65 pont távolságra voltunk Finnországtól, ezzel szemben 2022-ben 17 pontra csökkent a különbség, így 48 ponttal kerültünk közelebb, matematikából 2006-ban 57 pont volt a távolság, addig 2022-ben már csak 11 ponttal értünk el kevesebbet, mint a finnek, vagyis 46 ponttal kerültünk közelebb, természettudományból 59 pont volt a távolság a finn és a magyar eredmények között 2006-ban, ehhez képest 2022-ben 25 pontra csökkent a távolság, tehát természettudományból is közelebb kerültünk - összesen 34 ponttal - Finnországhoz" - válaszolta Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő Pintér SÁndor belügyminiszternek feltett kérdésére.
Vadai azt szerette volna megtudni, hogy tanulmányozza-e a kormány a finn oktatási modellt, ami rendre előkerül a sajtóban, mint a világ egyik leghatékonyabb oktatási rendszere. Rétvári erre azt válaszolta, hogy a kormány folyamatosan tanulmányozza az összes OECD-ország oktatási modelljét, így a finn oktatás működési modelljét is, és a jó gyakorlatokat bármely ország oktatási rendszeréből szívesen átveszi a minél magasabb minőségű oktatás-nevelés elérése érdekében. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: Magyarország a 15 éveseken végzett PISA-felmérések eredménye szerint folyamatosan zárkózik fel a finn diákok szintjére.
A valóság azonban az, hogy a közeledés okát - Rétvári Bence államtitkár meglátása ellenére - nem a magyar eredmények javulásában, hanem a finn eredméynek drasztikus romlásában kell keresni: a legutóbbi, 2018-ban végzett felmérés óta ugyanis a PISA-felmérés mindhárom tudományterületén (szövegértés, matematika, természettudományok) visszaestek a finn eredmények, de a Covid-járvány miatt más országok eredményei, így az OECD-átlag is gyengébb lett. Nem Magyarország zárkózott fel tehát a finnekhez, hanem a finn gyerekek teljesítménye romlott jelentősen, ugyanakkor még így is bekerültek a tíz legjobban teljesítő ország közé, és továbbra is jelentős eredménybeli különbségek vannak a két ország között a december 5-én nyilvánosságra hozott felmérésben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
