A belügyminisztérium államtitkára a PISA-eredményeket hozta példának, ő azonban máshogy látja az eredményeket, mint amit azok valójában mutatnak.
„Felhívom a figyelmét, hogy a 2022. évi PISA-felmérés alapján valamennyi mérési terület átlagát vizsgálva soha ilyen közel nem voltunk Finnországhoz. Az Önök kormányzása alatt 2006-ban szövegértésből még 65 pont távolságra voltunk Finnországtól, ezzel szemben 2022-ben 17 pontra csökkent a különbség, így 48 ponttal kerültünk közelebb, matematikából 2006-ban 57 pont volt a távolság, addig 2022-ben már csak 11 ponttal értünk el kevesebbet, mint a finnek, vagyis 46 ponttal kerültünk közelebb, természettudományból 59 pont volt a távolság a finn és a magyar eredmények között 2006-ban, ehhez képest 2022-ben 25 pontra csökkent a távolság, tehát természettudományból is közelebb kerültünk - összesen 34 ponttal - Finnországhoz" - válaszolta Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő Pintér SÁndor belügyminiszternek feltett kérdésére.
Vadai azt szerette volna megtudni, hogy tanulmányozza-e a kormány a finn oktatási modellt, ami rendre előkerül a sajtóban, mint a világ egyik leghatékonyabb oktatási rendszere. Rétvári erre azt válaszolta, hogy a kormány folyamatosan tanulmányozza az összes OECD-ország oktatási modelljét, így a finn oktatás működési modelljét is, és a jó gyakorlatokat bármely ország oktatási rendszeréből szívesen átveszi a minél magasabb minőségű oktatás-nevelés elérése érdekében. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: Magyarország a 15 éveseken végzett PISA-felmérések eredménye szerint folyamatosan zárkózik fel a finn diákok szintjére.
A valóság azonban az, hogy a közeledés okát - Rétvári Bence államtitkár meglátása ellenére - nem a magyar eredmények javulásában, hanem a finn eredméynek drasztikus romlásában kell keresni: a legutóbbi, 2018-ban végzett felmérés óta ugyanis a PISA-felmérés mindhárom tudományterületén (szövegértés, matematika, természettudományok) visszaestek a finn eredmények, de a Covid-járvány miatt más országok eredményei, így az OECD-átlag is gyengébb lett. Nem Magyarország zárkózott fel tehát a finnekhez, hanem a finn gyerekek teljesítménye romlott jelentősen, ugyanakkor még így is bekerültek a tíz legjobban teljesítő ország közé, és továbbra is jelentős eredménybeli különbségek vannak a két ország között a december 5-én nyilvánosságra hozott felmérésben.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
