A PISA és az Országos Kompetenciamérés eredményei alapján jelentős visszaesés látható a középiskolások teljesítményében – utóbbinál különösen a 8. és 10. évfolyamon. A javuló tendencia a COVID-járvány után megtört, és ez aggasztó képet fest a tanulók tudásszintjéről.
A HUN-REN Kutatóközpont legújabb tanulmánya, a Munkaerőpiaci tükör szerint a középiskolások teljesítménye látványosan romlott az elmúlt években. A 2022-es Országos Kompetenciamérés adatai alapján különösen a 8. és 10. évfolyamon tört meg a korábbi javuló tendencia, amit a kutatók elsősorban a 2020-as év fordulópontjához, vagyis a COVID-időszakhoz kötnek.
Mit mutatnak a mérések?
PISA
A legutóbbi, 2022-es PISA-felmérés szerint a magyar diákok teljesítménye vegyes képet mutat. Matematikából jelentős visszaesés történt 2018-hoz képest, míg szövegértésből és természettudományból nem volt számottevő változás. Ugyanakkor a 2022-es matematika- és szövegértési eredmények Magyarország PISA-történetének egyik leggyengébb pontját jelentették. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyar diákok eredményei – a 2006-os természettudományos átlageredményt leszámítva – minden vizsgált területen az OECD-átlag alatt maradtak. Bár nem minden eltérés szignifikáns, a folyamatosan gyengébb eredmények és a negatív trendek aggasztó képet festenek a magyar közoktatás állapotáról.
OKM
A hazai Országos Kompetenciamérés (OKM) adatai alapján a 6. évfolyamosok teljesítménye az elmúlt években stabil maradt, míg a 8. és 10. osztályosok eredményei 2010 és 2019 között javultak, majd a 2020-as évet követően – a járvány és az online oktatás bevezetése után – látványosan visszaestek. Ez a törés egyértelműen jelzi, hogy a tanulók fejlődését jelentősen befolyásolta a COVID-időszak, és a felsőbb évfolyamokat érintette leginkább. A szövegértési és matematikai eredmények alapján különösen aggasztó, hogy a korábban felfelé ívelő trendet nem sikerült visszaállítani.
Folytatja a Belügyminisztérium az egyeztetéseket a kompetenciamérés osztályozásáról
Különböző modszertanok
A két mérés eltérő módszertana más-más képet fest: míg a PISA a 15 évesek tudását méri függetlenül az iskolatípustól vagy évfolyamtól, az OKM az adott évfolyamokat (6., 8., 10.) vizsgálja, függetlenül az életkortól. Ezek a különbségek magyarázhatják, miért mutatnak eltérő trendeket – de a hosszú távú visszaesés így is aggasztó.
Mi állhat a háttérben?
A szakértők szerint az iskolabezárások és az online oktatás hatása nem hagyott nyom nélkül: különösen a felsőbb évfolyamoknál mutatkozik jelentős visszaesés. Ugyanakkor más tényezők, például a tantervi változások, a pedagógusok túlterheltsége vagy a diákok motivációjának csökkenése is közrejátszhatnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
