Munkaerőpiaci tükör: aggasztó képet fest a középiskolások teljesítménye

A PISA és az Országos Kompetenciamérés eredményei alapján jelentős visszaesés látható a középiskolások teljesítményében – utóbbinál különösen a 8. és 10. évfolyamon. A javuló tendencia a COVID-járvány után megtört, és ez aggasztó képet fest a tanulók tudásszintjéről.

A HUN-REN Kutatóközpont legújabb tanulmánya, a Munkaerőpiaci tükör szerint a középiskolások teljesítménye látványosan romlott az elmúlt években. A 2022-es Országos Kompetenciamérés adatai alapján különösen a 8. és 10. évfolyamon tört meg a korábbi javuló tendencia, amit a kutatók elsősorban a 2020-as év fordulópontjához, vagyis a COVID-időszakhoz kötnek.

  • A PISA és az OKM adatai is teljesítménycsökkenést mutatnak
  • A 2020-as év fordulópont volt: megtört a korábbi javuló trend
  • A legnagyobb visszaesés a 8. és 10. évfolyamon látszik
  • A különböző mérési módszerek eltérő képet adnak a tudásszintről
  • A COVID-19 hatása jelentős, de más tényezők is közrejátszhatnak

Mit mutatnak a mérések?

PISA

A legutóbbi, 2022-es PISA-felmérés szerint a magyar diákok teljesítménye vegyes képet mutat. Matematikából jelentős visszaesés történt 2018-hoz képest, míg szövegértésből és természettudományból nem volt számottevő változás. Ugyanakkor a 2022-es matematika- és szövegértési eredmények Magyarország PISA-történetének egyik leggyengébb pontját jelentették. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyar diákok eredményei – a 2006-os természettudományos átlageredményt leszámítva – minden vizsgált területen az OECD-átlag alatt maradtak. Bár nem minden eltérés szignifikáns, a folyamatosan gyengébb eredmények és a negatív trendek aggasztó képet festenek a magyar közoktatás állapotáról.

OKM

A hazai Országos Kompetenciamérés (OKM) adatai alapján a 6. évfolyamosok teljesítménye az elmúlt években stabil maradt, míg a 8. és 10. osztályosok eredményei 2010 és 2019 között javultak, majd a 2020-as évet követően – a járvány és az online oktatás bevezetése után – látványosan visszaestek. Ez a törés egyértelműen jelzi, hogy a tanulók fejlődését jelentősen befolyásolta a COVID-időszak, és a felsőbb évfolyamokat érintette leginkább. A szövegértési és matematikai eredmények alapján különösen aggasztó, hogy a korábban felfelé ívelő trendet nem sikerült visszaállítani.

Folytatja a Belügyminisztérium az egyeztetéseket a kompetenciamérés osztályozásáról

Különböző modszertanok

A két mérés eltérő módszertana más-más képet fest: míg a PISA a 15 évesek tudását méri függetlenül az iskolatípustól vagy évfolyamtól, az OKM az adott évfolyamokat (6., 8., 10.) vizsgálja, függetlenül az életkortól. Ezek a különbségek magyarázhatják, miért mutatnak eltérő trendeket – de a hosszú távú visszaesés így is aggasztó.

Mi állhat a háttérben?

A szakértők szerint az iskolabezárások és az online oktatás hatása nem hagyott nyom nélkül: különösen a felsőbb évfolyamoknál mutatkozik jelentős visszaesés. Ugyanakkor más tényezők, például a tantervi változások, a pedagógusok túlterheltsége vagy a diákok motivációjának csökkenése is közrejátszhatnak.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.