Mutatjuk, mikor végzik idén a PISA és a PIRLS méréseket az iskolákban

Húzós tavasz vár a diákokra, mivel a felmérési időszakok egybeesnek a kompetenciamérésekkel.

  • Rodler Lili

Február 21-én tette közzé az Oktatási Hivatal, hogy idén március 17-től április 18-ig PISA főmérést, illetve március 24-tól április 11-ig PIRLS próbamérést tartanak majd egyes iskolákban.

A PISA, azaz Programme for International Student Assessment, jelen esetben 273 iskola 6974 tanulóját fogja érinteni. A főmérés során a 15 éves tanulókat vizsgálják, hogy milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. A PISA mérést, három évente szervezi meg nemzetközi szinten az OECD, szövegértés, matematika és természettudomány területen.

A most következő mérésnél a természettudományi területen lesz a hangsúly.

Ugyancsak március végén és április elején rendezik meg az ötévente megtartott PIRLS, vagyis Progress in International Reading Literacy Study, próbamérését. Ennek a mérésnek a 10 évesek, nálunk jellemzően 4. évfolyamos tanulók olvasási képességének felmérése. A vizsgálatnak része az otthoni olvasási szokások és az iskolai olvasástanítási gyakorlat feltérképezése is.

A próbamérésen 25 iskola 45 osztályának 1059 tanulója vesz majd részt. A főmérést pedig 2026-ban bonyolítja majd IEA nemzetközi tudományos szervezet.

A legutóbbi PIRLS felmérés elemzésével ebben a cikkben foglakoztunk:

 

A legutóbbi PISA-eredményekkel pedig ebben:

 

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.