Húzós tavasz vár a diákokra, mivel a felmérési időszakok egybeesnek a kompetenciamérésekkel.
Február 21-én tette közzé az Oktatási Hivatal, hogy idén március 17-től április 18-ig PISA főmérést, illetve március 24-tól április 11-ig PIRLS próbamérést tartanak majd egyes iskolákban.
A PISA, azaz Programme for International Student Assessment, jelen esetben 273 iskola 6974 tanulóját fogja érinteni. A főmérés során a 15 éves tanulókat vizsgálják, hogy milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. A PISA mérést, három évente szervezi meg nemzetközi szinten az OECD, szövegértés, matematika és természettudomány területen.
A most következő mérésnél a természettudományi területen lesz a hangsúly.
Ugyancsak március végén és április elején rendezik meg az ötévente megtartott PIRLS, vagyis Progress in International Reading Literacy Study, próbamérését. Ennek a mérésnek a 10 évesek, nálunk jellemzően 4. évfolyamos tanulók olvasási képességének felmérése. A vizsgálatnak része az otthoni olvasási szokások és az iskolai olvasástanítási gyakorlat feltérképezése is.
A próbamérésen 25 iskola 45 osztályának 1059 tanulója vesz majd részt. A főmérést pedig 2026-ban bonyolítja majd IEA nemzetközi tudományos szervezet.
A legutóbbi PIRLS felmérés elemzésével ebben a cikkben foglakoztunk:
A legutóbbi PISA-eredményekkel pedig ebben:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
