Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Húzós tavasz vár a diákokra, mivel a felmérési időszakok egybeesnek a kompetenciamérésekkel.
Február 21-én tette közzé az Oktatási Hivatal, hogy idén március 17-től április 18-ig PISA főmérést, illetve március 24-tól április 11-ig PIRLS próbamérést tartanak majd egyes iskolákban.
A PISA, azaz Programme for International Student Assessment, jelen esetben 273 iskola 6974 tanulóját fogja érinteni. A főmérés során a 15 éves tanulókat vizsgálják, hogy milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. A PISA mérést, három évente szervezi meg nemzetközi szinten az OECD, szövegértés, matematika és természettudomány területen.
A most következő mérésnél a természettudományi területen lesz a hangsúly.
Ugyancsak március végén és április elején rendezik meg az ötévente megtartott PIRLS, vagyis Progress in International Reading Literacy Study, próbamérését. Ennek a mérésnek a 10 évesek, nálunk jellemzően 4. évfolyamos tanulók olvasási képességének felmérése. A vizsgálatnak része az otthoni olvasási szokások és az iskolai olvasástanítási gyakorlat feltérképezése is.
A próbamérésen 25 iskola 45 osztályának 1059 tanulója vesz majd részt. A főmérést pedig 2026-ban bonyolítja majd IEA nemzetközi tudományos szervezet.
A legutóbbi PIRLS felmérés elemzésével ebben a cikkben foglakoztunk:
A legutóbbi PISA-eredményekkel pedig ebben:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.