A tízévesek jelentős része nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget, erről szól a PIRLS 2021-es mérése is

A negyedikes diákok szövegértési képességeit méri az ötévente megrendezett, nemzetközi PIRLS mérés.

  • Tornyos Kata

A legtöbb ország átlageredménye csökkent a 2016-os eredményekhez képest. Ennek hátterében főleg a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások és digitális oktatás áll. 11 ország eredménye lett magasabb, 13 országé nem változott és 24-é csökkent, köztük Magyarországé is.

2021-ben Magyarország magasan az 500 pontos skálaátlag felett teljesített (539 pont), ami a 2016-ban teljesített 554 pontot követően a 2011-es mérés átlageredményének felel meg – írják a magyar összefoglalóban.

A gondolkodási műveletek vizsgálata arra mutat rá, hogy Magyarország az adatok és gondolatok értelmezése, összefoglalása, a szöveg nyelvi, tartalmi és szerkesztésbeli elemeinek mérlegelése, értékelése terén ér el magasabb pontszámot (541 pont), míg a konkrét, explicit információk felismerésére és visszakeresésére, az egyenes következtetések levonására alkalmas szövegek valamivel nagyobb problémát okoznak a tanulóknak (538 pont).

Nemek közti különbségek

A PIRLS 2021-ben részt vevő 57 ország eredményei alapján a lányok jobb átlagot értek el. A fiúk átlageredménye egy országban sem lett jobb, mint a lányoké, de hat országban nincs különbség a két nem között.

A társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják leginkább az eredményeket

Azok a tanulók, akik jobb körülmények között élnek szignifikánsan jobban teljesítettek: ők 543 pontot értek el, míg a hátrányosabb körülmények között élők 457 pontot szereztek.

Funkcionális analfabetizmus

Korábban írtunk arról, hogy a UNICEF felmérés szerint a 10 évesek 70 százaléka nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget. A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. Ez a jelenség Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.