Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A legtöbb ország átlageredménye csökkent a 2016-os eredményekhez képest. Ennek hátterében főleg a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások és digitális oktatás áll. 11 ország eredménye lett magasabb, 13 országé nem változott és 24-é csökkent, köztük Magyarországé is.
2021-ben Magyarország magasan az 500 pontos skálaátlag felett teljesített (539 pont), ami a 2016-ban teljesített 554 pontot követően a 2011-es mérés átlageredményének felel meg – írják a magyar összefoglalóban.
A gondolkodási műveletek vizsgálata arra mutat rá, hogy Magyarország az adatok és gondolatok értelmezése, összefoglalása, a szöveg nyelvi, tartalmi és szerkesztésbeli elemeinek mérlegelése, értékelése terén ér el magasabb pontszámot (541 pont), míg a konkrét, explicit információk felismerésére és visszakeresésére, az egyenes következtetések levonására alkalmas szövegek valamivel nagyobb problémát okoznak a tanulóknak (538 pont).
Nemek közti különbségek
A PIRLS 2021-ben részt vevő 57 ország eredményei alapján a lányok jobb átlagot értek el. A fiúk átlageredménye egy országban sem lett jobb, mint a lányoké, de hat országban nincs különbség a két nem között.
A társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják leginkább az eredményeket
Azok a tanulók, akik jobb körülmények között élnek szignifikánsan jobban teljesítettek: ők 543 pontot értek el, míg a hátrányosabb körülmények között élők 457 pontot szereztek.
Funkcionális analfabetizmus
Korábban írtunk arról, hogy a UNICEF felmérés szerint a 10 évesek 70 százaléka nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget. A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. Ez a jelenség Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent.
