Friss PISA-eredmények: az átlagnál magasabb pénzügyi alapműveltséggel rendelkeznek a magyar diákok

Kiderült, hogy a hazai tanulók 81,7 százaléka a társadalmi szempontból elvárható vagy annál magasabb szintű pénzügyi képességekkel rendelkezik.

A 2022-es PISA-vizsgálat pénzügyi műveltség mérésének jelentése szerint közel minden harmadik magyar diák kifejezetten magas pénzügyi műveltséggel rendelkezik – írja az Oktatási Hivatal.

Az Oktatási Hivatal és a Pénziránytű Alapítvány együttműködésében elkészült a 2022-es PISA vizsgálat pénzügyi műveltség mérésének magyar jelentése. A felmérés azt értékelték, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek a jelenlegi és jövőbeli sikeres pénzügyi döntéseik meghozatalához szükséges készségekkel.

A 20 országra kiterjedő felmérés átlag pontszáma 475 lett, amit meghalad a magyar diákok által elért 492 pontos átlag.

Az eredmények szerint a magyar diákok 30 százaléka helyesen alkalmazza:

  • a bankszámlavezetéssel kapcsolatos ismereteit
  • vagy a kamatoskamat-számítást,
  • pénzügyi döntéseiben figyelembe veszi azok hosszabb távú következményeit,
  • és sokan közülük rendelkeznek az előrelátás és előretervezés képességeivel is.

Mennyire spórolnak a magyar diákok?

A megtakarítások terén kiderült az is, hogy Magyarországon a 15 évesek kifejezetten magas, 92 százalékos hajlandóságot mutattak a megtakarítással kapcsolatban. A legtöbben viszont készpénzben tesznek félre és csak 44,1 százalékuk tartja a pénzét bankszámlán. Emellett 96 százalékuk arról nyilatkozott, hogy az elmúlt egy évben legalább egyszer ellenőrizte, hogy mennyi félretett pénze van.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.