Friss PISA-eredmények: az átlagnál magasabb pénzügyi alapműveltséggel rendelkeznek a magyar diákok

Kiderült, hogy a hazai tanulók 81,7 százaléka a társadalmi szempontból elvárható vagy annál magasabb szintű pénzügyi képességekkel rendelkezik.

A 2022-es PISA-vizsgálat pénzügyi műveltség mérésének jelentése szerint közel minden harmadik magyar diák kifejezetten magas pénzügyi műveltséggel rendelkezik – írja az Oktatási Hivatal.

Az Oktatási Hivatal és a Pénziránytű Alapítvány együttműködésében elkészült a 2022-es PISA vizsgálat pénzügyi műveltség mérésének magyar jelentése. A felmérés azt értékelték, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek a jelenlegi és jövőbeli sikeres pénzügyi döntéseik meghozatalához szükséges készségekkel.

A 20 országra kiterjedő felmérés átlag pontszáma 475 lett, amit meghalad a magyar diákok által elért 492 pontos átlag.

Az eredmények szerint a magyar diákok 30 százaléka helyesen alkalmazza:

  • a bankszámlavezetéssel kapcsolatos ismereteit
  • vagy a kamatoskamat-számítást,
  • pénzügyi döntéseiben figyelembe veszi azok hosszabb távú következményeit,
  • és sokan közülük rendelkeznek az előrelátás és előretervezés képességeivel is.

Mennyire spórolnak a magyar diákok?

A megtakarítások terén kiderült az is, hogy Magyarországon a 15 évesek kifejezetten magas, 92 százalékos hajlandóságot mutattak a megtakarítással kapcsolatban. A legtöbben viszont készpénzben tesznek félre és csak 44,1 százalékuk tartja a pénzét bankszámlán. Emellett 96 százalékuk arról nyilatkozott, hogy az elmúlt egy évben legalább egyszer ellenőrizte, hogy mennyi félretett pénze van.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.