A magyar diákok 27 százaléka funkcionális analfabéta, mégsem kapnak megfelelő segítséget

Rendszerint csak azok a gyerekek kapnak segítséget, akik komoly gondokkal küzdenek és már az olvasott szöveg értelmezésével is nehézségeik vannak.

  • Tornyos Kata

A 15 éves diákok képeségeit mérő, nemzetközi PISA-felmérésen a magyar diákok évek óta rosszul teljesítenek. A legutóbbi, 2022-es felmérésből kiderült, hogy a tanulók 27%-a funkcionális analfabéta. "A tanulók szövegértési nehézségei már az alsó tagozat végén tetten érhetők, ám a segítségre szoruló gyerekek kétharmada nem kap megfelelő szaksegítséget" – mondja a lapunknak elküldött sajtóközleményben Sipos Zsóka gyógypedagógus és logopédus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Neveléstudományi Tanszékének főiskolai docense.

Mi az a funkcionális analfabetizmus?
A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – nyilatkozta nekünk korábban Steklács János, olvasáskutató és nyelvész.

Sipos Zsóka felmérte a negyedikes gyerekek olvasási képességeit, ehhez a Meixner Ildikó nevéhez fűződő olvasólapokat használta. A kutatást egy 1000 fős, iskolai végzettségre, település- és iskolatípusra egyaránt reprezentatív mintán végeztek el, a felmérés pedig megerősítette a többi nagymintás vizsgálat – vagyis a PISA- és a kompetenciatesztek – eredményeit. Többek között arra jutott, hogy a gyerekek olvasási képességeit a szülő szociokulturális háttere jelentősen befolyásolta, vagyis a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező anyák gyerekei jobban teljesítettek a felmérésen. Az Eduline-on korábban arról számoltunk be, hogy egyre nehezebb egy jó osztályba, iskolába bejutnia még azoknak a gyerekeknek is, akiknek az édesanyja diplomás.

"Vizsgáltuk azt is, hogy a nehezen olvasó diákok mennyire jutnak hozzá a megfelelő szaksegítséghez. Sajnos azt láttuk, hogy ezeknek a gyermekeknek mintegy kétharmada semmilyen segítséget nem kap” – magyarázta a szakértő, majd hozzátette, hogy azok a tanulók jutnak nagyobb eséllyel szakmai támogatáshoz, akik nemcsak lassan és sok hibával, döcögve olvasnak, de az olvasott szöveg értelmezésével is gondjaik vannak.

Fontos szerepük van a szülőknek

Ugyanis ők is észrevehetik, ha nehézségeik vannak a gyerekeknek. A szülő számára árulkodó jel lehet, ha azt látja, hogy a gyerekének nehezen jutnak eszébe a szavak. Sipos Zsóka kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy az iskolás kor előtti időszakra kialakuljon a gyerek nyelvi tudatossága is, vagyis a kicsiknek meg kell érteniük, hogy a nyelvünk építőkockákból épül fel. A szakértő szerint a megfelelő mennyiségű és minőségű impulzusok a gyerekek beszédfejlődése szempontjából elengedhetetlenek és kiemelt jelentősége van a közös családi programoknak, a meseolvasásnak, a mondókázásnak és a beszélgetésnek is.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.