Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A 15 éves diákok képeségeit mérő, nemzetközi PISA-felmérésen a magyar diákok évek óta rosszul teljesítenek. A legutóbbi, 2022-es felmérésből kiderült, hogy a tanulók 27%-a funkcionális analfabéta. "A tanulók szövegértési nehézségei már az alsó tagozat végén tetten érhetők, ám a segítségre szoruló gyerekek kétharmada nem kap megfelelő szaksegítséget" – mondja a lapunknak elküldött sajtóközleményben Sipos Zsóka gyógypedagógus és logopédus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Neveléstudományi Tanszékének főiskolai docense.
| Mi az a funkcionális analfabetizmus? |
| A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – nyilatkozta nekünk korábban Steklács János, olvasáskutató és nyelvész. |
Sipos Zsóka felmérte a negyedikes gyerekek olvasási képességeit, ehhez a Meixner Ildikó nevéhez fűződő olvasólapokat használta. A kutatást egy 1000 fős, iskolai végzettségre, település- és iskolatípusra egyaránt reprezentatív mintán végeztek el, a felmérés pedig megerősítette a többi nagymintás vizsgálat – vagyis a PISA- és a kompetenciatesztek – eredményeit. Többek között arra jutott, hogy a gyerekek olvasási képességeit a szülő szociokulturális háttere jelentősen befolyásolta, vagyis a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező anyák gyerekei jobban teljesítettek a felmérésen. Az Eduline-on korábban arról számoltunk be, hogy egyre nehezebb egy jó osztályba, iskolába bejutnia még azoknak a gyerekeknek is, akiknek az édesanyja diplomás.
"Vizsgáltuk azt is, hogy a nehezen olvasó diákok mennyire jutnak hozzá a megfelelő szaksegítséghez. Sajnos azt láttuk, hogy ezeknek a gyermekeknek mintegy kétharmada semmilyen segítséget nem kap” – magyarázta a szakértő, majd hozzátette, hogy azok a tanulók jutnak nagyobb eséllyel szakmai támogatáshoz, akik nemcsak lassan és sok hibával, döcögve olvasnak, de az olvasott szöveg értelmezésével is gondjaik vannak.
Fontos szerepük van a szülőknek
Ugyanis ők is észrevehetik, ha nehézségeik vannak a gyerekeknek. A szülő számára árulkodó jel lehet, ha azt látja, hogy a gyerekének nehezen jutnak eszébe a szavak. Sipos Zsóka kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy az iskolás kor előtti időszakra kialakuljon a gyerek nyelvi tudatossága is, vagyis a kicsiknek meg kell érteniük, hogy a nyelvünk építőkockákból épül fel. A szakértő szerint a megfelelő mennyiségű és minőségű impulzusok a gyerekek beszédfejlődése szempontjából elengedhetetlenek és kiemelt jelentősége van a közös családi programoknak, a meseolvasásnak, a mondókázásnak és a beszélgetésnek is.
