Egyre több diplomát osztanak ki, miközben az alapvető készségek mélyrepülésben vannak

Az OECD legfrissebb, „Hogyan alakul át az iskolai végzettség készségekké és munkahelyekké?” című jelentése szerint bár a végzettségi szintek emelkednek, a tényleges tudás drámai módon kopik – ez a „diplomagyár-effektus”.

A statisztikák első ránézésre pozitívak, hiszen

• 2024-re az OECD 38 tagországában a 25-34 évesek közel fele (48%) már rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
• Az iskolai lemorzsolódás is csökkent, a középfokú végzettség nélküliek aránya 13 százalékra esett vissza.

A jelentés azonban súlyos ellentmondásra mutat rá, amit a kutatók „készség-végzettség paradoxonnak” neveznek. Ugyanis, papíron talán képzettebbek az emberek, de a 15 évesek PISA-eredményei 2000 óta folyamatosan romlanak, 2022-ben pedig minden eddigi mélypontot alulmúltak.

Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszerek egyre több oklevelet állítanak ki, miközben az alapvető készségek – olvasás vagy matematikai gondolkodás – átadása látványos kudarcot vall.

Nem „átrugdosni” kellene a diákokat a vizsgán

shutterstock

Aggasztóak a magyarországi eredmények

A jelentés adatai különösen aggasztóak a közép-európai régióra, így Magyarországra nézve is. Ugyan javult a munkaerőpiaci integráció, hiszen a középfokú végzettség nélküli fiatalok munkanélküliségi rátája az OECD átlagában 17,7 százalékról 12,8 százalékra csökkent, de ez nem a minőségi oktatásnak, hanem a demográfiai fogyásnak és a munkaerőhiánynak köszönhető.

Ennél is riasztóbb:

• Funkcionális analfabetizmus: Magyarországon a középfokú végzettséggel nem rendelkező fiatalok 71 százaléka csak a legalapvetőbb szövegértési feladatokra képes, vagy azokra sem.
• Értékeleten bizonyítványok: az OECD átlagában a középfokú végzettségűek 23 százaléka, a diplomások 10 százaléka küzd alapvető szövegértési nehézségekkel.

Nem „átrugdosni” kellene a diákokat a vizsgán

A jelentés szerint a magas szintű alapvető készségekkel rendelkező középfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája (88%) magasabb, mint a gyenge készségekkel rendelkező diplomásoké (77%). Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszernek nem „átrugdosnia” kell a diákokat a vizsgákon, hanem biztosítani kell a minőségi oktatáshoz való jogot és a valódi tudás megszerzését.

„Amíg az oktatásirányítás csak a számokra koncentrál, és figyelmen kívül hagyja a PISA-eredmények romlását, addig a magyar fiatalok versenyképessége és jövője forog kockán. Nem csak több iskolát, hanem jobb iskolát akarunk” – fűzte hozzá a CKP a jelentéshez.