Míg a szülők 63 százaléka, addig a kamaszok 70 százaléka tulajdonít nagyobb jelentőséget a diploma megszerzésének.
Az UniCredit Bank reprezentatív kutatása, amely a 15–19 éves kamaszok és szüleik továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos döntéseinek a hátterét vizsgálta, rávilágított arra, hogy a pályaválasztás kérdésében a fiatalok és szüleik eltérő felfogással rendelkeznek.
Míg a szülők fele közös döntésről számol be, a 15–19 éves kamaszok mindössze 15 százaléka ért ezzel egyet – többségük (60%) szerint a választás elsősorban az ő felelősségük, sőt, minden harmadik fiatal teljesen önállóan határozott.
Az érettségi és az idegennyelv-tudás fontosságát 95 százalékban egybehangzóan elismerik a szülők és gyerekeik, de a diploma és a szakma jelentősége terén már megoszlanak a vélemények: míg a fiatalok inkább a diplomára helyeznék hangsúlyt, a szülők a szakmaszerzésben látják a biztos jövőt.
Különbségek az anyagi háttér és végzettség tükrében
A kutatás szerint a szülők társadalmi státusza nagyban meghatározza a döntési mechanizmusokat. A szakiskolában vagy szakközépiskolában tanuló gyerekek esetében az átlagnál nagyobb arányban (14%) döntöttek a szülők a továbbtanulásról a gyerek megkérdezése nélkül.
Az alacsonyabb iskolázottságú vagy nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknél is hasonló a helyzet, akiknek tizede határoz (teljesen vagy többnyire) egyedül a gyereke jövőjéről, és csak 41 százalékuk vele közösen, míg a jobb anyagi helyzetben élők között ez az arány 5, illetve 49 százalékos.
A jómódú szülők 74 százaléka fontosnak tartja a diploma megszerzését, míg a kevésbé tehetősek körében ez az arány csak 56 százalék.
Szakma vagy diploma: mit tartanak fontosnak?
Bár a diplomás szülők 80 százaléka szerint fontos a felsőfokú végzettség, csak minden harmadik válaszadó szerint nagyon fontos. A spektrum másik oldalán a szakiskolát végzett felnőttek vannak, akik közül feleennyi (41%) gondolja, hogy gyerekének diplomára lehet majd szüksége.
Érdekes módon minden ötödik szülő szerint a gyereküknek érdemes az ő pályájukat folytatni, de a Z generációs fiatalok nagy része (85%) ragaszkodik saját elképzeléseihez.
Generációk közös nevezője
Az érettségi és az idegennyelv-tudás jelentőségét szinte mindenki elismeri: az X és a Z generáció szinte teljesen egyetért abban, hogy kell az érettségi (94% / 93%) és fontos az idegennyelv-tudás (95% / 92%).
Azonban a lakóhely és az életkor képes befolyásolni az értékelést. Fontosabbnak gondolják az érettségit azok a szülők, akiknek van érettségijük (77%) vagy diplomájuk (78%); továbbá, akik átlagos (69%) vagy jó (77%) anyagi helyzetben élnek; de az is igaz, hogy a rossz anyagi körülmények között élő szülők 61 százaléka is fontosnak tartja az érettségit.
A budapesti szülők (77%) gondolják leginkább szükségesnek a nyelvtudást, szemben a falvakban élő válaszadókkal (56%). Továbbá míg a diplomás szülők 83 százaléka, addig az általános iskolát végzetteknek már csak 43 százaléka szerint kell idegen nyelveket tudni manapság.
Az adatok összességében azt mutatják, hogy a pályaválasztás ma már egyre inkább a fiatalok kezében van, akik tudatosan tervezik jövőjüket, miközben a szülők igyekeznek tanácsadóként támogatni őket.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
