Míg a szülők 63 százaléka, addig a kamaszok 70 százaléka tulajdonít nagyobb jelentőséget a diploma megszerzésének.
Az UniCredit Bank reprezentatív kutatása, amely a 15–19 éves kamaszok és szüleik továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos döntéseinek a hátterét vizsgálta, rávilágított arra, hogy a pályaválasztás kérdésében a fiatalok és szüleik eltérő felfogással rendelkeznek.
Míg a szülők fele közös döntésről számol be, a 15–19 éves kamaszok mindössze 15 százaléka ért ezzel egyet – többségük (60%) szerint a választás elsősorban az ő felelősségük, sőt, minden harmadik fiatal teljesen önállóan határozott.
Az érettségi és az idegennyelv-tudás fontosságát 95 százalékban egybehangzóan elismerik a szülők és gyerekeik, de a diploma és a szakma jelentősége terén már megoszlanak a vélemények: míg a fiatalok inkább a diplomára helyeznék hangsúlyt, a szülők a szakmaszerzésben látják a biztos jövőt.
Különbségek az anyagi háttér és végzettség tükrében
A kutatás szerint a szülők társadalmi státusza nagyban meghatározza a döntési mechanizmusokat. A szakiskolában vagy szakközépiskolában tanuló gyerekek esetében az átlagnál nagyobb arányban (14%) döntöttek a szülők a továbbtanulásról a gyerek megkérdezése nélkül.
Az alacsonyabb iskolázottságú vagy nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknél is hasonló a helyzet, akiknek tizede határoz (teljesen vagy többnyire) egyedül a gyereke jövőjéről, és csak 41 százalékuk vele közösen, míg a jobb anyagi helyzetben élők között ez az arány 5, illetve 49 százalékos.
A jómódú szülők 74 százaléka fontosnak tartja a diploma megszerzését, míg a kevésbé tehetősek körében ez az arány csak 56 százalék.
Szakma vagy diploma: mit tartanak fontosnak?
Bár a diplomás szülők 80 százaléka szerint fontos a felsőfokú végzettség, csak minden harmadik válaszadó szerint nagyon fontos. A spektrum másik oldalán a szakiskolát végzett felnőttek vannak, akik közül feleennyi (41%) gondolja, hogy gyerekének diplomára lehet majd szüksége.
Érdekes módon minden ötödik szülő szerint a gyereküknek érdemes az ő pályájukat folytatni, de a Z generációs fiatalok nagy része (85%) ragaszkodik saját elképzeléseihez.
Generációk közös nevezője
Az érettségi és az idegennyelv-tudás jelentőségét szinte mindenki elismeri: az X és a Z generáció szinte teljesen egyetért abban, hogy kell az érettségi (94% / 93%) és fontos az idegennyelv-tudás (95% / 92%).
Azonban a lakóhely és az életkor képes befolyásolni az értékelést. Fontosabbnak gondolják az érettségit azok a szülők, akiknek van érettségijük (77%) vagy diplomájuk (78%); továbbá, akik átlagos (69%) vagy jó (77%) anyagi helyzetben élnek; de az is igaz, hogy a rossz anyagi körülmények között élő szülők 61 százaléka is fontosnak tartja az érettségit.
A budapesti szülők (77%) gondolják leginkább szükségesnek a nyelvtudást, szemben a falvakban élő válaszadókkal (56%). Továbbá míg a diplomás szülők 83 százaléka, addig az általános iskolát végzetteknek már csak 43 százaléka szerint kell idegen nyelveket tudni manapság.
Az adatok összességében azt mutatják, hogy a pályaválasztás ma már egyre inkább a fiatalok kezében van, akik tudatosan tervezik jövőjüket, miközben a szülők igyekeznek tanácsadóként támogatni őket.